Rejtélyes gödrök, latyak, sárátfolyás a frissen átadott miskolci avasi szabadidőparkban

Az Avas megújításának fontos részeként alakítottak ki egy soknemzedékes, aktív kikapcsolódási lehetőséget biztosító parkot a Horváth-tetőn. A város apraja-nagyja igyekezett, igyekszik is kipróbálni a sokrétű szórakozást nyújtó komplexumot, amely a legkisebbeknek (4 éves korig), a kicsiknek (4 és 12 év között) és a kamaszoknak (12-16 év) kitűnő lehetőségeket nyújt. Gondoltak az utcai, extrémebb sportokat kedvelőkre is, de jut közösségi tér az idősebbeknek is, sőt a gazdik is bátran elhozhatják kutyáikat az ügyességi pályára. Mindez szép és példa értékű. De...

És a „de” mögött most nem az áll, amelyet már többen, több fórumon megemlítettek, hogy a parkkomoplexumhoz nem tartozik semmilyen mosdó, vagy illemhely, ami joggal elvárható lenne. A helyzeten keveset javít a parkoló mellé elhelyezett két mobil vécé.

Nem bírta a ragasztó

Szóval a  „de” mögött inkább a következők állnak. Alig telt el az első hét a Horváth-tetői park életében, amikor jelentkeztek az első hibák. Katonaviselt emberek zsargonjával élve a járdákon több helyen „tankcsapdák” vannak. A közlekedési utak ugyanis kavics felületűek, amelyet tömörítés után egyfajta ragasztóréteggel láttak el, így a felülete kemény, szilárd. Addig marad azonban ilyen, amíg valami, vagy valaki fel nem sérti a felületet. Az másik kérdés, hogy valójában kit és mennyit kellene kibírniuk ezeknek a járófelületeknek.

De kétségtelen (mint a mellékelt képen is látható), hogy komoly gödrök keletkeztek valamilyen behatás, vagy kivitelezési hiba (?) miatt. Ha ezekbe a gödrökbe belenyúl kézzel az ember, akkor azt a bizonyos kavicsos sódert morzsolgathatja az ujjai között.

De nem is ez benne a lényeg, hanem az, hogy ezek a normál fényviszonyok között sem mindig könnyen szembetűnő „tankcsapdák” balesetveszélyesek: könnyen lehet a találkozásból bokaficam, vagy - rossz esetben - törés. Szükség lenne ezeknek a kátyúknak a mihamarabbi kijavítására, illetve olyan dolog kitalálására, ami bizonyossá teszi, hogy ilyen nem történik a jövőben a járófelületekkel. 

Az eső mossa 

Aztán jött az eső, ami egyébként mindenki várt (Ha a májusi eső aranyat ér, akkor már valahol a gyémántnál tartunk). Mindenki várt, kivéve azt a bizonyos szabadidőparkot, amely nem volt felkészülve, vagy inkább felkészítve az égi áldás fogadására. Az ezen a héten hétfőn délután leeső nagy mennyiségű csapadék a földre érve - érdemi elvezetés hiányában - folyt, amerre látott. Az eredményt ugyancsak képpel lehet érzékeltetni, a víz magával vitte a földet is, így helyenként sárréteg borítja a szebb napokat megélt járdát, lépcsőt. Az egyik szabadtéri kondícionáló eszköz használatához például minimum gumicsizmára van szükség, mert méretes pocsolya veszi körül. A kisebbeknek kialakított játszótéren az egyik azonosítatlan játszóeszköz megtelt zavaros, homokos vízzel, latyakkal. Feltehetően nem ez az eredeti funkciója. 

Javítása halaszthatatlan 

Van tehát mit javítgatni az egyébként többre hivatott szabadidőparkon, amit érdemes is lenne mihamarabb megtenni, hogy ne romoljon az eszközök állaga és az emberek - kicsik és nagyok - szívesen menjenek oda és ne keserű szájízzel távozzanak. Segítene a helyzeten valamiféle állandó felügyelet: működő kamerarendszer, vagy városi rendészek. Utóbbiakat minap láttunk is fent a kilátó mellett. Onnan viszont nehéz belátni a teljes parkrendszert.