Nézzük az eget

2022.08.12. 15:00

Péntek estétől kívánságot teljesítenek a hullócsillagok

Augusztusban néhány napig láthatjuk az egyik legnépesebb, Perseida-meteorrajt az éjszakai égbolton.

Detzky Anna

Fotós: Shutterstock

A csillagok rajongói számára igazi csemege lesz az Egy hét a csillagok alatt című ingyenes rendezvénysorozat, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szervezésében. Az égitestek távcsöves megfigyelésére augusztus 12-től nyílik lehetőség, a Miskolci Városi Szabadidőközpont előtti téren 20.30-tól. A programot csak derült idő esetén tartják meg, ahol a legnagyobb látványosság a telihold lesz. Ha valaki véletlenül szabad szemmel mégis elkap egy-egy hullócsillagot, akkor a hiedelem szerint teljesülhet, amit éppen akkor kíván.

Űrtörmelékből keletkeznek

- A hullócsillagok valójában a világűrből érkező és a Föld felső légkörében megjelenő apró, szilárd kőzettörmelékek. Ezeknek a sebessége elérheti akár 70 kilométer per szekundumot. Amikor belépnek a légkörbe, hatalmas súrlódás éri őket és felhevülnek. Vagy teljesen elégnek, vagy csak veszítenek a tömegükből, és a Földre esnek – magyarázta Romenda Roland csillagász, a miskolci Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője. - Ameddig a világűrben keringenek, addig meteoridnak mondjuk őket. Amikor felbukkannak a légkörben, akkor már meteornak, vagy hullócsillagnak nevezzük őket. Azokat az űrből érkezett kőzeteket pedig, amelyeket fel tudunk emelni a földről, meteoritnak hívjuk.

Üstökösök hozzák magukkal

A meteorrajok annyiból speciálisak, hogy ezek szülőanyja egy nap körül keringő üstökös. A hullócsillagok tulajdonképpen ennek a maradványai.

- A kék bolygó folyamatosan ütközik kisebb nagyobb természetes, vagy mesterséges eredetű űrtörmelékekkel. Utóbbiak a fellőtt űreszközökből származnak, amelyek Föld-körüli pályán mozognak. A Perseidák a Swift Tuttle üstökösből származnak, amelynek 120-140 éves a periódusa, azaz ennyi idő alatt teszi meg elnyújtott ellipszis pályáját. Közben pedig „teleszemeteli” azt. Az öreg üstökösök közelében állandó ez a törmelékréteg. A csillaghullás akkor következik be, amikor a Föld megközelíti az üstököst és kőzettörmelékét és belesöpör ebbe. Egy adott üstököshöz maximum két alkalommal tartozik meteorhullás, hiszen ennyiszer keresztezheti a Föld a pályáját – magyarázta a csillagász.

A Perseus csillagképből indul

Mindig arról az égitestről, csillagképről, vagy nevezetes pontról nevezik el a meteorrajokat, ahonnan látszólag érkeznek.

- A meteorrajok radiánsának hívjuk azt a pontot, ahonnan a raj tagjai látszólag kiindulnak. A Perseidák a Perseus csillagképből érkeznek, így erről kapták a nevüket. A meteorzápor nemcsak augusztus 10-től 13-ig tart, de akkor tetőzik. Viszont előtte és utána fél hónappal még meg lehet figyelni a meteorrajhoz tartozó hullócsillagokat. Egyébként pedig jó minőségű távcsövekkel akár öt-tíz meteorraj is látható lehet az égen egy hónap alatt. Attól függően, hogy éppen hány üstökös közelíti meg a Földet. A következő kiemelt hullócsillagos időszak november közepén lesz, amikor majd a Leonidák meteorrajt láthatjuk – hívta fel a figyelmet Romenda Roland.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában