Az északi régió fejlesztésére szerződtek

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna vállalkozásai versenyképességének fokozására, a 2021–2027 közötti európai uniós gazdaság- és vállalkozásfejlesztési pályázati forrásainak eredményesebb felhasználására együttműködési megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos az érintett megyék kereskedelmi és iparkamarai elnökeivel hétfőn Budapesten. A legfőbb cél, hogy a hosszú távú gazdaságfejlesztési programok hatására a zónán belüli különbségek mérséklődjenek, a megyék egymást segítve és kiegészítve zárkózzanak fel az ország gazdasági értelemben fejlettebb nyugati feléhez. 

A térségi szereplők gazdaságfejlesztési elképzeléseinek összehangolását támogató keretmegállapodást a tárcavezető mellett Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék testületeinek elnökei látták el kézjegyükkel. 

Az együttműködés alapvetően a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, beszállítóvá válását erősíti és jövőbeli fejlődését szolgálja – összegezte az aláírást követően Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) elnöke. A konkrétumokat említve elmondta, hogy a megyei testületek szerepet kapnak többek között a kormányzati vállalkozásfejlesztési kezdeményezések támogatásában, szakmai segítséget nyújtanak a vállalkozások részére az uniós pályázati konstrukciók eléréséhez, továbbá részt vesznek a megyei vállalkozások pénzügyi kultúráját fejlesztő programokban is. 

A kamarák feladata lesz, hogy a térség iparági jellemzőit összehangolják a közép- és felsőfokú képzéssel, illetve felnőttképzéssel, hatékony kapcsolatot építsenek ki a vállalkozások és a szakképzés között az oktatási intézmények, egyetemek, szakképzési centrumok bevonásával. 

A kamarák az együttműködés keretében elősegítik emellett a különböző, gazdaságfejlesztésizóna-specifikus stratégiai ágazatok fejlődését, különös tekintettel a digitalizációs, ipar 4.0-s, innovációvezérelt megoldásokra. 

A testületek ugyanakkor vállalták, hogy a vállalkozások számára szolgáltatási portfóliót hoznak létre, amely integrálja az eddig működtetett és kipróbált hálózati elemeket és kamarai szolgáltatásokat, mint például a klaszter-együttműködések fejlesztése, az innovációs tanácsadás, a benchmarking programok és a piacorientált képzések elősegítése. 

A Bokik kezdeményezésére a területi kamarák az együttműködés hatékonyságának érdekében rendszeres konzultációkat tartanak majd, amelyek alkalmat kínálnak többek között a gazdaságélénkítést szolgáló elképzelések összegyűjtésére és a hatékonyabb érdekképviseletre. Az első ilyen találkozó várhatóan májusban lesz Miskolcon – mondta Bihall Tamás.

Népességmegtartó erő: az északi gazdasági zóna

 

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna jelenlegi területét 2020 szeptemberében jelölte ki a magyar kormány. Az övezet Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Heves és Nógrád megyék közigazgatási területét foglalja magában, de szorosan kötődik a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztésekhez csatlakozó határon túli területekhez is (Felvidék, Kárpátalja, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar, Arad és Temes megyék). 

A gazdaságfejlesztési zóna térségének kijelölése a közös gazdasági hagyományokon és erőforrásokon alapul, továbbá a külhoni magyarság szülőföldön történő gyarapodását is szolgálja – fogalmazta meg a fejlesztési térségért felelős kormánybiztossá kinevezésekor Palkovics László innovációs miniszter 2020 szeptemberében. Meglátása szerint a hosszú távú stratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen a folyamatos együttműködés a térségi szereplők között. Szükséges ehhez a partnerség erősítése, például a zóna kutatás-fejlesztési központjai, az egyetemek és a vállalati szféra között. De olyan komplex területi infrastrukturális fejlesztések is szükségesek, amelyek elérhető és jól szervezett településhálózatokat eredményeznek. Alapvető cél a gazdaság- és társadalomfejlesztés révén az elvándorlás csökkentése, a peremterületek elnéptelenedésének megállítása és a gazdasági zóna népességmegtartó erejének növelése.

(A borítóképen: Az együttműködési megállapodás aláírásának résztvevői a minisztériumban)