A kereszténység eltörlését tűzte ki célul a hatalom

A lelkiismereti szabadságot és szabad vallásgyakorlást deklaráló magyarországi törvény hatálybalépése után a kommunista hatalom 11 500 férfi és női szerzetest hurcolt el. Elkobozták a rendházakat, felszámolták az egyházi intézményeket: erre is emlékezünk ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. 

Titokban éltették a rendet 

– A miskolci minorita rendházból nyolc szerzetest vittek el az ávósok 1950. június 17-én éjjel. A hívek másnap reggel tapasztalták, hogy nem nyitották ki a templomot az atyák, hogy misézzenek. Néhány nap múlva a Mindszenti templomból mentek át papok, hogy megtartsák a szentmiséket – idézte fel Gróf Lajos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) tagja. – A szétszóratás emléknapján minden évben koszorúzási ünnepséget rendez minorita vezetéssel a KÉSZ, a rendház falán található emléktáblánál. A megemlékezést követő szentmisét olyan vendég pap szokta celebrálni, aki maga is hátrányt szenvedett a kommunista diktatúra miatt.

Az elhurcoltatás a minorita renden kívül még két másik szerzetesközösséget érintett megyénkben. 

– 1950. szeptember 7-én az elnöki tanács elrendelte a szerzetesrendek megszüntetését, amelynek végső célja a keresztény egyház felszámolása volt. A karmelitákat Miskolcról, a szatmári irgalmas nővéreket pedig Miskolcról és Sárospatakról deportálták. Utóbbiak a megyeszékhelyen az Érseki Római Katolikus Leánynevelő Intézetben tanítottak, amely a mai Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium. Itt elemi és polgári iskolát, illetve tanítóképzőt működtettek, közel ezer tanulóval. A minorita templom mellett álló mai Földes Ferenc Gimnázium szintén katolikus intézmény volt. Az elhurcoltatás második hullámában 1956 után is nagyon sok papot és szerzetest zártak évekre börtönbe. A fogság túlélőinek később civil foglalkozást kellett keresniük. Egy-két nővér eldugott kistelepüléseken helyezkedett el tanítónőként. Kartal Ernő és Tóth Alajos világi papok még fiatalon csatlakoztak a rendhez olasz minoriták segítségével. A rendszerváltozás után az egri érseknél ők kérvényezték a minorita rend újraindítását Miskolcon három-négy lengyel minoritával, amihez visszakapták a templomot is – ismertette a megemlékezés szervezője.

(A borítóképen: Megemlékezés a minorita rendház falán lévő táblánál)