Közel a 100 százalékhoz

A szolgáltatott ivóvíz mikrobiológiai szempontból Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnak megfelelő, míg beltartalmi értékeit, a csapvíz ásványianyag-tartalmát tekintve az országosnál kedvezőbb – állapította meg a Magyarország ivóvízminősége 2020 címmel a napokban megjelent tanulmányában a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a korábbi évektől eltérően egyes térségekben esetileg határérték feletti – szakszóval – peszticidtartalmat mértek, ami a növényvédő szerek használatához kapcsolódó szennyezettségre utalhat, míg néhány abaúji településen az arzén jelenléte miatt fokozottabb ellenőrzés van érvényben. Számos lakossági panasz érkezett emellett az ivóvíz minőségével, esztétikai tulajdonságaival kapcsolatban – sárgás szín, kénes szag, klóros íz és szag –, amelyeket a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgált. A nem megfelelő vagy kifogásolt vízminták esetén a szolgáltatók megtették a szükséges intézkedéseket – szögezték le. 

Az országosan 2013-ban indult „Ivóvízminőség-javító Program” Borsod-Abaúj-Zemplénben minden településen megvalósult 2019. év végéig, de a népegészségügyi hatóság és az érintett szolgáltatók továbbra is fokozott figyelmet fordítanak a települések vízminőségének felügyeletére. 

A megyében korábban 42 településen volt határérték feletti az ivóvíz arzén-, 2 településen pedig a bórtartalma. Ezek a földkéregben gyakran megtalálható, geológiai eredetű anyagok a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordulnak elő, és onnan kerülnek az ivóvízbe, de emberi tevékenység – mint például a bányászat, a meddőhányók, a hulladékok égetése – is szennyezheti ezekkel az ivóvízbázisokat. 

Arzén miatti nem elfogadható ivóvízminőség Boldogkőváralján, Boldogkőújfalun és Abaújalpáron fordult elő 2020-ban. 

Hejőszalonta, Hejőkeresztúr és Hegymeg településeken a határértéket túllépő nitrittartalom miatt volt szükség fokozott ellenőrzésre. A lehetséges okokkal kapcsolatban a hatóság leírta: a nitritképződés akár a nyersvízkezelés során, akár a hálózatban keletkező bakteriális bevonatok vagy a magas vízhőmérséklet és a pangó víz együttes megléte esetén mehet végbe. A nitrit a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkenti, az újszülöttekre és csecsemőkre pedig veszélyesebb a testtömeghez viszonyított nagyobb vízbevitel miatt. 

Borsod-Abaúj-Zemplénben visszatérő problémát jelent a Trizs és Ragály településeken rendszeresen előforduló vas- és mangánhatárérték-túllépés. A vas közegészségügyi szempontból ártalmatlan, elsősorban a víz elszíneződésére és az ízére lehet hatással. A mangán pedig, noha az emberi és állati szervezet fontos alkotóeleme, nagy mennyiségben idegrendszeri problémákat okozhat. 

A vizsgált időszakból a tanulmány külön említést tesz arról, hogy Kelemér községben a vízellátást biztosító karsztforrás zavarossága, Miskolc-Ómassa településrészen pedig a vízellátó rendszert ellátó vízbázis mikrobiológiai problémája miatt volt szükség a hálózat időszakos kizárására. Az ivóvízellátás ezeken a területeken másik forrásból, valamint Miskolc ivóvízellátó rendszeréből biztosítható volt, így átmeneti vízellátás elrendelésére nem volt szükség. 

Háromévente kellene 

A magánkutak vízminőségét a népegészségügyi hatóság nem ellenőrzi, az a tulajdonos felelőssége – emlékeztet a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A szabályozás szerint a fúrt és ásott kutak létesítésekor és azt követően háromévente egyszer kellene a víz vizsgálatát elvégezni, azonban a tapasztalatok szerint a tulajdonosok többsége erről a kötelezettségről nem tud. A vízminták kiértékelésében és a víz felhasználhatóságának meghatározásában azonban a hatóság segítséget tud nyújtani.

(A borítóképen: Megyénkben nem találtak nagy problémát a felmérés során [illusztráció])