Az Európa-szerte ünnepelt színésznő

Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről (Tasnády Fekete Mária története 2., befejező rész).

1931. január 28-án többezres tömeg várta a szépségkirálynőt, Tasnády Fekete Máriát a miskolci Tiszai pályaudvaron. A látogatás miskolci állomásait végigjárva hazautazott Ormospusztára, ahol szintén hatalmas ünneplésben volt része. Majd este már a Miskolci Nemzeti Színházban volt jelenése. Telt házas díszelőadást tartottak a tiszteletére a színházban, ahol szintén mindenki őt ünnepelte. A jeles esemény után bankettet adtak a Korona szálló nagytermében az „új Miss” megünneplésére.

A filmes karriertől a svájci idősotthonig

1931-ben a magyarországi szépségverseny szervezői elvitték Máriát Berlinbe, a híres UFA filmgyár megtekintésére. A pletyka szerint Bruno Duday, a cég egyik vezetője felajánlotta neki, hogy ha felmegy vele az irodájába, akkor azonnal szerződteti. Ez mint színésznőnek és mint nőnek is szólt. Mária elfogadta az ajánlatot, és nem sokkal később az idősödő úr felesége lett, és – nem mellesleg – ünnepelt filmsztár. Pár évvel később gyermekük is született.

„Azt mondta, hogy nagyságos kisasszony, nem akar-e följönni az irodámba, csinálok egy filmet, nem nagyon sokat fizetünk, viszont St. Moritzban egy nagyon szép hotelben lakunk, és teljes ellátás természetesen, úgyhogy, ha van kedve, akkor jöjjön föl.”

(rtl.hu – A második szépség sikere és tragédiája)

Németországban jó barátságba került az ottani magyar kolóniával. Ennek „köszönhetően” Radványi Géza magyar filmrendező elszerette férjétől. Egészen érdekes története van a lánykérésnek: Radványi Duday úrtól kérte meg leendő hitvese kezét, aki először filmötletnek vélte a dolgot, majd, amikor rájött, hogy ez a valóság, gálánsan elengedte a színésznőt.

Mária 1937-ben házasodott Radványival, és a filmjeikkel Európában sikert sikerre halmoztak. Németország és Olaszország is behódolt a különleges szépségű színésznő előtt. 1935-től Magyarországon is sikerrel játszott filmekben, olyan társakkal, mint Somlay Artúr, Uray Tivadar, Páger Antal, Jávor Pál, Ajtay Andor vagy Kiss Ferenc.

1939-ben visszaköltöztek Magyarországra. Különleges az Európa nem válaszol című film forgatása közben történt egyik jelenet, melyet 1941-ben forgattak. Egy „késdobálós”, röpke epizód miatt 100 ezer pengőre biztosították Tasnády Fekete Máriát. A Collins nevezetű késdobálónak – biztos, ami biztos – először a feleségével kellett „elvégeznie” a mutatványt, csak azután indultak a kamerák, és jöhetett a színésznő.

A háború után, 1948-ban a házaspár emigrált – és ismét Olaszországba költöztek. Mária a kommunizmust mereven elutasította, káros hatásait nagyon hamar felismerte, azokat, melyeket akkor még sokan nem láttak előre. Később Rómában történt egy tragikus és rejtélyes baleset, melyről pontos információkat sehol sem lehet találni. Egy kisvendéglőben osztrigát vacsoráztak a férjével, melytől mindketten megbetegedtek és kórházba kerültek. Több forrásban azt olvastam, hogy az egykori szépségkirálynőnek a szem körüli idegei sérültek meg, és Mária ezért hagyott fel a filmezéssel.

Akárhogy is történt, többé nem szerepelt a filmvásznon. Férjétől is különköltözött, de hivatalosan sosem váltak el. 21 éven át dolgozott a Szabad Európa Rádiónak, majd csendben, zárkózottan élt. 2001-ben, egy svájci öregek otthonában hunyt el.

Végezetül egy érdekességet megosztanék még Máriáról. Vagy Magdáról? A Reggeli Hírlap Tasnády Fekete Magdaként emlegeti Máriát, több ízben is, és leírja, hogy sok helyen tévesen Máriának hívják. Ennek ellenére mégis ezután mindenhol Máriaként szerepel, kivéve a hangosfilm.hu oldalon, ahol megemlítik a Magda nevet is zárójelben.

– Wenn die Liebe Mode macht (1932)

– Durchlaucht amüsiert sich (1932)

– Schlussakkord (1935)

– Streit um den Knaben Jo (1936)

– Menschen ohne Vaterland (1937)

– Frau Sylvelin (1938)

– Die Frau ohne Vergangenheit (1939)

– Abenteuer führt sich (1939)

– Alarm (1941)

– Bengasi (1942)

– L’ usuraio (1943)

– Inferno giallo (1943)

- Édes mostoha (1935) – Mária

– 5 óra 40 (1939) – Marion

– Két lány az utcán (1939) – Kártély Gyöngyi

– Zárt tárgyalás (1940) – Anna, a feleség

– Erdélyi kastély (1940) – Erzsébet, a gróf felesége

– Sarajevo (1940) – Pogány Éva

– Egy asszony visszanéz (1941–42) – Szánthóné, Székely Ágnes

– A beszélő köntös (1941) – Cinna, árva lány

– Európa nem válaszol (1941)

– II. magyar kívánsághangverseny (1944)

– Színész és változó világ (portréfilm- sorozat kb. 1977–1981 között), rendező: Gábor Pál

Őrizzük emlékét ennek a nagyszerű színésznőnek, és legyünk büszkék arra, hogy az ő hosszú, eseményekkel teli élete is Borsod megyéből indult. A mai digitális világban a filmjeit is bármikor megtekinthetjük, letölthetjük az internetről.

(Folytatjuk...)