Ma is káros hatása van a baloldal tizenhét évvel ezelőtti gyalázatos nemzetárulásának

2004. december 5-én hazánkban két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. Az elsőt, a kórházak privatizációjával összefüggésben a Munkáspárt kezdeményezte, ehhez kapcsolódott később a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) indítványa – cikkünkben ezzel foglalkozunk –, amely a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgároknak kedvezményes honosítással lehetővé tette volna, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek.

Viták, indulatok

– Ez a kérdés arról szólt, hogy a nemzettársaink ilyen módon is a nemzet részei lehessenek. A baloldali kormány a kampány során a határon túli magyarok ellen hergelt. Az erdélyi magyarokat egyszerűen lerománozták, és azt mondták, ha a határon túli magyarok könnyebben szerezhetnek magyar állampolgárságot, akkor több millió román érkezik majd Magyarországra – emlékeztet Deák Dániel.

A külhoni magyarokat érintő kérdés heves vitákat és indulatokat váltott ki Magyarországon és a magyar lakta szomszédos országokban egyaránt. A Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) és a szintén ellenzéki Magyar Demokrata Fórum (MDF) az ügy mellé állt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ellene volt.

A baloldal demagóg és nemre buzdító kampánya a „Ne fizessünk...” szlogennel kezdődő, képtelennek tűnő állítások felsorakoztatásából és sulykolásából állt, megerősítve a kezdeményezést elutasítók táborát.

– Az akkor kormányon lévő MSZP azzal érvelt, hogy a szomszédos államok uniós tagsága megoldást jelent majd a külhoni magyarok többsége számára is, míg egy egyoldalú lépés csak rontaná a viszonyt Magyarország és szomszédai között. Az MVSZ népszavazását kiszámíthatatlan hatással járó felelőtlen próbálkozásként kezelte, és rendre a nem szavazat leadására hívott fel. Az SZDSZ is nyíltan a nemre buzdított – részletezi Deák Dániel.

Hazug, hamis érvekkel

A vezető elemző szerint egészen elképesztő magyarellenes politikai kampányt folytatott a baloldal, melynek köszönhetően a részvételi arány országos szinten csupán 37,5 százalék volt (szerk.: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31,96 százalék). – A népszavazás eredménytelen lett, mert sem az igen, sem pedig a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot. A baloldali politikusok azt érték el, hogy nem valósult meg a nemzetegyesítés a határon túli magyarokkal. Az eredmény pedig hatalmas csalódást jelentett a külhoni magyaroknak – mutat rá a politológus. Sokan a magyar identitásuk megkérdőjelezéseként értékelték az eredményt, és a külhoni magyar vezetők is bírálták a kormányt a gyűlöletkampány miatt.

Az ekkor ellenzékben lévő Fidesz elhatározta, hogy feloldja az ellentéteket. – A 2010-es választási győzelmet követően a Fidesz–KDNP vezetésével, az újonnan megalakult Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt – hangsúlyozza Deák Dániel.

A vezető elemző megállapítása szerint az MSZP azon állítása, miszerint a kettős állampolgárság megadása elmérgesítené a viszonyt a szomszédos országokkal, hamis állítás volt, hiszen 2010 után soha nem látott mértékben javult Magyarország kapcsolata a szomszédos országokkal azokon a helyeken, ahol a határon túli magyarok nagy számban élnek. Látható, hogy az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció hazug, hamis kampányt folytatott ebben a kérdésben és felelőtlen módon hergeltek a határon túli magyarokkal szemben, amelynek mind a mai napig rendkívül káros hatása van a magyar közbeszédre. Elég, ha csak baloldali szimpatizánsok megnyilvánulásaira gondolunk, miszerint az erdélyi magyarokat előszeretettel lerománozzák, a kárpátaljai magyarokat leukránozzák, a felvidékieket pedig leszlovákozzák. Mindez a baloldali politikusok hosszú távú magyarellenes kommunikációjának a következménye.

Uszító kampány volt

Mesterházy Attila 2013-ban, az MSZP akkori elnökeként elnézést kért a határon túli magyaroktól, amiért a pártja 2004-ben a kedvezményes honosítás lehetőségének megtagadása érdekében kampányolt. – Úgy tűnik, hogy a baloldal egy része megbánta a magyarellenes uszító kampányt – érvel a vezető elemző –, hiszen Mesterházy elismerte, hogy a baloldal ezzel kárt okozott akkor a magyar–magyar kapcsolatoknak, és olyan érzelmeket keltettek a határon túli magyarságban, amelyek joggal sértették őket, és azt is beismerte, hogy téves politikai döntés volt, amiért elnézést kérnek azoktól, akiket ezzel megsértettek.

„Azt látjuk, hogy a baloldal azóta sem mentes a határon túli magyarokkal szembeni hergeléstől” – Deák Dániel

Azóta is hergelnek

– De azt látjuk, hogy a baloldal azóta sem mentes a határon túli magyarokkal szembeni hergeléstől. Elég csak a Demokratikus Koalícióra (DK) gondolni. Gyurcsány Ferenc pártja azt az álláspontot képviseli, hogy a kedvezményes honosítási lehetőséget el kellene venni a határon túli magyaroktól, ráadásul megfosztaná a határon túl élő magyar állampolgárokat egy alapvető jogtól, a politikai életbe való beleszólás, véleménynyilvánítás lehetőségétől – hívja fel a figyelmet Deák Dániel, s hozzáteszi: ebből egyértelműen látszik, hogy a baloldal számára a nemzetpolitika nem prioritás, hiszen ők a globalista politikai erőkhöz tartoznak, nemzetközi szervezetekben gondolkodnak, ők az asszimilációt és határon túli magyarok teljes integrálódását támogatják a többségi társadalmakba. A jobboldali politikusok ezzel szemben azt tartják, hogy nem szabad hagyni, hogy a szomszédos országokban a többségi társadalomba asszimilálják a határon túli magyarokat, hanem segíteni kell nemzettudatuk megtartását.

Nemzetben kell gondolkodni

A trianoni békediktátum következtében Magyarország területének kétharmadát csatolták el. Magyarok milliói kerültek önhibájukon kívül Magyarország területén kívülre. – Aki nemzetben, vagy a magyarság megmaradásában gondolkodik, annak foglalkoznia kell a határon túli magyarsággal is, akiket teljes erővel támogatnia is kell, hiszen ez biztosítja a nemzet, a magyarság megmaradását. A baloldal nemzetellenes álláspontja és politikája, ha kormányra kerülnének azt eredményezné, hogy a határon túli magyarok teljes mértékben ki lennének szolgáltatva a szomszédos országoknak, és anyaországi támogatásuk drasztikusan csökkenne, vagy meg is szűnne – figyelmeztet Deák Dániel.

Ezt mondták a kettős állampolgárságról

„Nem változtunk, és nem adtuk fel a politikánkat, most is azt valljuk, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt és nem viseli a döntése következményeit.”

Arató Gergely, DK

2021. március 9.

„Az állampolgárságot és a szavazati jogot külön lehet választani egymástól. De ebben is biztosan okos kompromisszumot fogunk kötni.”

„Mi úgy gondoljuk, hogy csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él, aki viseli a döntéseinek a következményét.”

Dobrev Klára, DK

2021. szeptember 2.

„Hány határon túli kettős állampolgár kapott a magyaroknak szánt vakcinakészletből?”

Vadai Ágnes, DK

2021. március 10.

„Én akkor is szeretem a határon túli magyarokat, ha Putyin nem engedi.”

Márki-Zay Péter, MMM

2021. október 23.

„A határon túli magyarok ne a magyarországi pártlistákat, hanem a saját hangjukat erősítsék a szavazatukkal. Például egy székely ember mondhassa el a saját véleményét egy székely képviselőn, mondjuk egy szószólón keresztül.”

Jakab Péter, Jobbik

2021. március 24.

„Aki nem itt él, ne szavazzon.”

Gyurcsány Ferenc, DK

2017. szeptember 24.

(A borítóképen: A baloldal demagóg, nemre buzdító kampányával szemben a jobboldal az igen mellett állt és áll ki)