"A gazdák nem azért nevelnek juhokat, hogy azokat a farkas megegye"

Állattartók, vadgazdálkodók, természetvédelmi szakemberek, érintett szakmai szervezetek tanácskoztak a napokban Füzéren arról, hogy milyen eszközökkel lehet minél harmonikusabban együtt élni a Magyarországon újra megjelent farkasokkal.

A tanácskozáson elhangzott: a gazdálkodók állatállományait egyre gyakrabban éri farkastámadás. A kártalanítás nehézkes, ritkán jár megnyugtató eredménnyel és a védekezés jelenlegi módszerei is legtöbb esetben csődöt mondanak. Ezekre próbálnak közösen megoldást keresni, amelynek egyik állomása volt a mostani találkozó. A kezdeményezésről a szervező, Horváth Jenő, Füzér polgármestere elmondta: a vadgazdálkodók és az állattartók már a tűréshatáron vannak a farkasokkal kapcsolatban, olyan méreteket ölt a ragadozók kár­okozása. Ennek illusztrálására a farkasok által elpusztított állatok maradványaiból egy installációt is elhelyeztek a konferencia előadói mögött.

Horváth Jenő megjegyezte: ha nem változik a helyzet, annak – bár ezt senki sem akarja – valószínűleg a ragadozók isszák majd meg a levét. A mostani kezdeményezés célja az, hogy a kiemelten védett vadak elleni esetleges illegális atrocitást elkerüljék és a magyar kormány segítségével megoldást találjanak a problémára.

Kiemelte: ebben a tervben javasolják, hogy a nagyragadozók – így a farkas – által okozott károk megelőzése, kezelése, kártalanítása a gazdák és a vadgazdálkodók szemszögéből is normális keretekbe kerüljön. Ez most azért aktuális, mert a magyar kormány az európai unióhoz benyújtandó agrártámogatási igényét december 31-ig zárja a stratégiai terv keretében – magyarázta a polgármester. Ebbe a tervbe javasolnák beletenni a ragadozókkal kapcsolatos kárenyhítést. Megerősítette: elsősorban azonban a károkozás megelőzését szeretnék elérni, mert más országok tapasztalatai is azt mutatják: a gazdáknak lélektanilag sem mindegy, mi történik az állataikkal, vagyis hiába a kártalanítás, a gazdák nem azért nevelnek juhokat, hogy azokat a farkas megegye. Mindez tehát nem csupán pénz kérdése – közölte Horváth Jenő.

Megteremteni a feltételeket 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállal a helyzet rendezésében. Az eseményen a szakmai szervezetet Süle Katalin alelnök képviselte. Mint elmondta, állattartóként átérzi a zempléni, nógrádi és hevesi gazdák problémáit a farkasok elterjedésével kapcsolatban. Hozzáfűzte: a kamara kiemelt feladata, hogy segítse a gazdálkodókat tevékenységük ellátásában. Kiemelte: a helyi állattartók az elmúlt években sokat fejlesztették gazdaságukat, időközben azonban megjelentek a farkasok, egyre több lett az állatállományokat ért támadás, és ezt a problémát orvosolni kell. 

Hangsúlyozta: senki nem akarja bántani a farkasokat, hanem a ragadozókkal való együttélést szeretnék olyan mederbe terelni, amely mindenki számára elfogadható. A farkasok életterének biztosításával kapcsolatban nagy társadalmi elvárás van, de a gazdálkodók élettere sem csorbulhat. Az nem lehet, hogy csak az állattartók viseljék a ragadozók jelenlétéhez kötődő károkat – erősítette meg az alelnök. Meg kell alkotni azt a jogszabályi környezetet, amely harmóniát teremt ebben a kérdésben és megteremti a feltételeit a védekezésnek, és ha az bekövetkezik, a károkozás ellentételezésének is – közölte. 

Közös monitoring 

A farkasok mozgását jelenleg leginkább a nemzeti parkok munkatársai követik figyelemmel. Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park (BNP) igazgatója a helyszínen elmondta, közelebb hozhatja a megoldást, ha az érintettek egységesítik a ragadozókkal kapcsolatos információkat. Hozzátette: munkatársai 2004 óta követik nyomon a farkasok jelenlétét, ám amíg korábban csak egy-egy egyed tűnt fel a térségben, most már bizonyítottan itt élnek.

Munkatársaink 2004 óta követik nyomon a farkasok jelenlétét– Rónai Kálmánné

Meglátásuk szerint az első lökést a több mint tíz éve a Tátrában egy szélvihar miatt bekövetkezett erőpusztulás adta meg a ragadozók vándorlásának. Jelenleg a BNP illetékességi területén a Bükkben egy családról, a Tarna-Lázbérc tájvédelmi körzet területén szintén egy családról vannak adataik, a Hevesi-dombságban, a Mátrában és Nógrádban pedig további 1-1 farkascsaládról tudnak – közölte.

Kiemelte: a füzéri rendezvényen nyitottságot tapasztalt arra, hogy a gazdálkodók is becsatlakozzanak a monitoringmunkába. Ez – mint hozzáfűzte – számukra is fontos, ugyanis nagyon sok lakossági megfigyelésről érkezik hozzájuk bejelentés. Van, aki le is tudja fényképezni a farkasokat, de akad olyan helyzet, amikor kutyákat vélnek ragadozónak az erdei látogatók. Ez azonban nem baj, majd a szakemberek kellően utánajárnak a feltételezés valódiságának, csak az információk érkezzenek be – jelentette ki a BNP igazgatója. Ezek segítségével ugyanis egyre közelebb kerülnek azokhoz az információkhoz, amelyeket mindenki vár tőlük, hiszen a gazdálkodók tudni akarják, hogy vajon a területükön tartózkodik-e farkas – mondta. Azt viszont Rónai Kálmánné aláhúzta: ezeket az adatokat is érdemes annak tudatában kezelni, hogy egy jól táplált farkas egy nap alatt akár ötven kilométert is képes megtenni. 

Szlovákiai tapasztalatok 

A rendezvényen szlovákiai példák is előkerültek, ahol évtizedek óta próbálnak megoldást találni a nagyvadak és az ember életterének találkozásából fakadó problémákra. Dr. Molnár László, a Kassai Állatorvostudományi Egyetem egzotikus és vadon élő állatok tanszékének tanára arról beszélt, hogy ők már 20 éve foglalkoznak ezzel a problémakörrel, amit náluk a nagyobb számú medveállomány is bonyolít. 

Mára az országban sikerült kidolgozniuk egy hiúzra, farkasra és medvére vonatkozó védekezési programot. Kiemelte: genetikai vizsgálatok igazolják, hogy nő a populáció a szlovák területeken, aminek eredményeként növekszik a vadak által a gazdáknak okozott károk ellentételezésére szánt kifizetés kis. De egyre több az orvvadász is – fűzte hozzá.

Véleménye szerint azonban a ragadozók száma igazodik a zsákmányállatokéhoz. Mivel az elmúlt időszakban egyebek mellett az afrikai sertéspestis miatt jelentősen csökkent a vaddisznóállomány és kevesebb lett a szarvas is, ennek tükrében várják, hogy miként hat ez a helyzet a farkasok szaporulatára, várhatóan csökkenni fog – jelentette ki a szakember.

(A borítóképen: Sajátos trófeakiállítással emlékeztek a farkasok áldozataira)