Munkaügyi ellenőrzés

2021.11.26. 14:00

Csupán baloldali mese a „rabszolgatörvény”

Nincs jele a korábbi félelmekkel ellentétben a munkaidőkerettel kapcsolatos tömeges jogsértéseknek.

Hegyi Erika

Több mint 750 ellenőrzött vállalkozásból mindössze egynél talált az október közepén indult rendkívüli munkaügyi célvizsgálat tárgykörébe tartozó szabálytalanságot a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Jelezte: a munkaidőkeretet leggyakrabban alkalmazó gépipari és feldolgozóipari ágazatokban olyan erős a munkaerő-kereslet, hogy a vállalkozások inkább nem kockáztatják szakképzett dolgozóik elvesztését jogsértő „trükközéssel”.

Mint ismeretes, a szabályozást a törvényt bírálók „rabszolgatörvényként” emlegették, mivel az lehetőséget adott plusz- és mínuszórák számolására, ami a túlórafizetés rugalmasabb kezelését engedte meg a munkáltatóknak.

– A kormány a dolgozók oldalán áll, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése, a visszaélések elkerülése érdekében egész évben ellenőrzi a vállalkozásokat. A hatósági fellépés nyomán az egyetlen mulasztó cég is kifizette munkavállalóinak a jogtalanul levont összegeket. Változatlanul arra bátorítjuk a munkavállalókat, hogy az esetleges jogsértéseket feltétlenül jelezzék a foglalkoztatásfelügyeleti hatóságnál. Ám az eddigi tapasztalatok a legkevésbé sem igazolják az érintettek tízezreiről szóló baloldali híreszteléseket – hangsúlyozta Bodó Sándor.

Már a múlté

– A megyénkbeli helyzetről nincsenek pontos adatok, de valószínűsítem, hogy itt is az a helyzet, mint országos szinten – jelezte az Észak-Magyarországnak Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A megye meghatározó cégei, ágazattól függően, szinte valamennyien munkaerőhiánnyal küzdenek.

Bihall Tamás

– Számukra tehát a munkaerő megtartása rendkívül fontos. A kamarának van egy HR-klubja, mely a legkiválóbb, humán erőforrással foglalkozó szakemberekből áll. Ők is azt hangsúlyozzák, hogy napjainkban annyira előtérbe került a munkavállalók megtartása, hogy erre különböző módszerek, technikák léteznek. Az a tapasztalatom, hogy a munkáltatók többsége felelős foglalkoztató, és az említett „trükközés” kicsit már a múlté. A munkaadónak nyilván feladatai vannak, esetenként túlmunkát kell elrendelnie, ami adott esetben ütközhet a dolgozó érdekeivel, de ez egy olyan helyen, ahol folyamatos termelés, értékteremtés vagy szolgáltatás folyik, természetes dolog. Úgyhogy a rabszolgatörvény kifejezést soha nem szerettem, és őszintén szólva nem is értem, hogy miért aggatták rá a szabályozásra ezt a jelzőt. Mindenkinek az az érdeke, hogy az ország és vele együtt a régiónk gazdaságilag erősödjön, javuljon. A törvény kölcsönös szabályokat tartalmaz, nem lehet csak munkaadói vagy csak munkavállalói oldalról megközelíteni – fogalmazott Bihall Tamás.

(A borítókép illusztráció )

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában