nyugdíjba vonulás

2021.10.29. 07:00

Érdemes odafigyelni: egy jó döntés tízezreket hozhat

A nyugdíj megállapításánál is jelentősége van az átlagbérek növekedésének.

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

A nyugdíjba vonulás időzítése az utóbbi években különösen megfontolt döntést követel. Magas inflációt hozó évben például nem szerencsés nyugdíjba menni, mert a megállapított járadék vásárlóértéke hamar csökkenni kezd. Ezzel szemben a gazdasági fellendülést hozó években emelkedik a megállapított nyugdíj mértéke is, mivel az annak számításánál alkalmazott úgynevezett valorizációs szorzók nagyságát a nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazítják. Az eddigi legmagasabb szorzókat 2021-ben kell alkalmazni, az előrejelzések alapján azonban jövőre még kedvezőbb mértékű lehet a bérminimumok emelkedésének köszönhetően.

Az átlagkereset mozgatja

A „nyugdíj-matematika” alapján egy azonos életpályára 2020-ban megállapított nyugdíj ma 9,7 százalékkal alacsonyabb, mintha azt az idén állapították volna meg. A pandémia ellenére ennyivel nőttek a valorizációs szorzók – világított rá Farkas András nyugdíjtanácsadó, a NyugdíjGuru alapítója. A különbség az időben visszafelé haladva pedig évről évre egyre nagyobb, ami a hazai átlagbérek folyamatos emelkedésének a következménye. A valorizációs szorzó megugrásával leginkább azok jártak roszszul, akik már a kezdetekben igényelték a Nők 40 nyugdíjkedvezményt. Ők akár 50-60 százalékkal is kevesebb járadékot kaphatnak azokhoz képest, akik ugyanolyan feltételekkel 2021-ben mennek el nyugdíjba. Ez az egy évtizeden belül tapasztalható drámai különbség a magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb méltánytalanságára mutat rá, ami a nyugdíjszakértő véleménye szerint részben oka a nyugdíjasok relatív elszegényedésének a mindenkori aktív keresetűekhez képest.

Évtizedek múlnak rajta

A Nők 40 igénylését követően az érintettek közel 21 éven keresztül, átlagosan több mint 250 alkalommal kapnak majd nyugdíjat. Nem mindegy, mekkora lesz annak induló összege, ezért adott helyzetben érdemes megfontolni a kedvezményes nyugdíjazás halasztását. Mert míg a Nők 40 az arra jogosultak számára bármikor igénybe vehető, a megállapított ellátás összege később már nem számoltatható újra. Akkor sem, ha az érintett betölti a hivatalos nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíj összegét csak a kormányhivatalokhoz rendelt nyugdíj-megállapító hatóságtól lehet megtudni – Farkas András

A kedvezményes nyugellátás igénylésének optimális időzítéséről általánosságban nehéz tanácsot adni. A majdani nyugdíj összegéről becsléseket ugyan adhatnak a nyugdíjtanácsadók, de a Magyar Államkincstár honlapján is elérhető egy nyugdíjkalkulátor, ami közelítő értéket jelez. A számoláshoz viszont szükség van azokra a részadatokra, amik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokban szerepelnek: a szolgálati időtartamokra és a mindenkori keresetekre.

Pusztán matematikai alapon azonban nem igazán lehet megmondani, kinek és mi éri meg jobban, hiszen számos körülményt kell figyelembe venni: a konkrét élethelyzetet, az egészségi állapotot, a tovább foglalkoztatás lehetőségeit, az egyéni terveket – szögezi le Farkas András. A nyugdíj összegét csak a kormányhivatalokhoz rendelt nyugdíj-megállapító hatóságtól lehet megtudni. Amennyiben a határozatba foglalt összeggel az igénylő nem ért egyet, 15 napig indoklás nélkül elállhat a kérelmétől. Dolgozhat tovább, és később is beadhatja az igénylését.

A kulcsszó: valorizáció

Ha tovább dolgozik valaki, és a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozik, az 30 naponta 0,5 százalékos nyugdíjbónuszban részesül. Egy év plusszal 6 százalékos, két évvel 12 százalékos nyugdíjnövekedés érhető el, ami akár számottevő összeg lehet. De a legnagyobb növekedés továbbra is a valorizációs szorzótól várható, mert az fogja a legjelentősebben emelni a kezdő nyugdíj várható összegét – állítja Farkas András. A valorizáció lényege ugyanis éppen az, hogy a korábbi évekre bonyolult számítás alapján kiszámolt nettó kereseteket fölhozzák a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez. A nettó átlagkeresetek pedig erőteljesen növekedtek az elmúlt öt évben a kormányzat erőfeszítéseinek hatására: a 2015-ben számolt 162 ezer forintról 2020-ra 268 ezer forintra emelkedtek, ami folyamatosan növelte a mindenkori kezdő nyugdíj mértékét is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában