Elkezdődött a tanárvadászat a megyénkben

Soha ennyi tanárt, tanítót és óvodapedagógust nem kerestek még megyénkben a nevelési-oktatási intézmények, mint az idén. A Közigállás állásportál szerint összesen 295 tanár, 121 tanító és 56 óvodapedagógus hiányzik az intézményekből a keddi adatokat figyelembe véve. Főleg a vidéki iskolák küzdenek szakemberhiánnyal. Miskolcon „mindössze” 28 tanárt, 16 tanítót és 4 óvodapedagógust keresnek az állami intézmények. A Közigállás portál ugyanis csak az állami intézmények hirdetéseit teszi közzé.

Máshová mennek

Az elmúlt években is foglalkoztunk az egyre komolyabb problémát jelentő pedagógushiánnyal. Intézményvezetőkkel beszélgetve kiderült, a várostól távol eső, kisebb településeken különösen aggasztó a helyzet. A pedagógusok nem szívesen költöznek kisebb községekbe, a napi ingázás pedig fárasztó számukra. Probléma az is, hogy a kezdő pedagógusok bére rendkívül alacsony, nettó 140-150 ezer forint, ráadásul az első éveket a pedagógusok gyakornokként töltik. Sok fiatal, amikor megkapja a diplomáját, a munkaerőpiac más területén helyezkedik el, sokkal magasabb fizetésért, mint amit az oktatási intézményben kapna. Az óvodapedagógusok előszeretettel mennek el külföldre bébiszitternek. Óriási gond az is, hogy egyre kevesebben végeznek tanárként természettudományos szakokon.

Évek óta nincs

A Miskolci Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola és Óvoda is tanárhiánnyal küzd. Több éve nincs fizika, kémia és biológia szakos tanáruk, amit szakszerű helyettesítéssel oldanak meg. Ez azt jelenti, hogy nem szaktanár tartja az órákat, de az előírtaknak megfelelően haladnak a tananyaggal, tudtuk meg Molnárné Kertész Ildikó igazgatótól. Hozzátette, nehéz óvodapedagógust és tanítót is találni. Nemrég csodával határos módon sikerült egy tanítót alkalmazniuk, aki most költözött Miskolcra. Az igazgató szerint valamiképpen racionalizálni kellene az oktatási rendszert. Nagyon sok olyan iskola van, ahol minimális létszámmal működnek az osztályok. És bár a statisztikák szerint hazánkban magas a gyermeklétszámhoz képest a pedagógusok száma, még sincs elég szaktanár.

– Össze lehetne vonni az alacsony létszámú iskolákat és osztályokat. A problémát az is fokozza, hogy a fiatalok közül kevesen szeretnének pedagógusok lenni, de ha mégis diplomát szereznek, akkor olyan kevés a kezdőbérük, hogy abból még az albérletet sem tudják kifizetni – tette hozzá az igazgató.

Mint mondta, mivel ők nem állami intézmény, nem tudják a Közigálláson közzétenni a pedagógusigényüket, egyéb módon kell hirdetniük.

Összetett probléma

Fazekas Róbert, a Gimnáziumok Országos Szövetségének választmányi tagja úgy fogalmazott, sokszor az elit gimnáziumok sem találnak könnyen pedagógust. Ugyanis az intézmény teljesítménye lehet vonzó, de lehet ijesztő is az állást kereső tanárok számára.

– Vannak olyan szakok, amelyekre sokan jelentkeznek, de olyanok is, amelyekre alig-alig. Az tény, hogy az egyetemeken a szükségesnél sokkal kevesebb matematika-, informatika-, kémia-, fizika- és biológiatanár végez. Az azonban összetett kérdés, hogy a fiatalok miért nem választják szívesen a tanári pályát. Az bizonyára meghatározó, hogy az adott képzettséget mennyire becsüli meg a munkaerőpiac. Az is biztos, hogy az iskolai munkakörülményekre ráfér a fejlesztés. Meghatározó lehet, hogy hogyan alakulnak a munka belső arányai. Nem mindegy, hogy mennyi a katedrán, az adminisztrációval és felkészüléssel töltött idő. A pedagógusok pályájuk végéig tanulnak, folyton változik a diákközösség, változik az oktatás tartalma, a módszerek, az elvárások. De arra is gondolhatunk, hogy a középiskolás diákok sok-sok iskolában töltött év után nem biztos, hogy felnőtt éveiket is oktatási intézményben szeretnék tölteni. Tehát a problémát nem lehet csak a pénzre leszűkíteni – hangsúlyozta Fazekas Róbert.

Hozzátette: mindezek mellett az is nagyon lényeges, hogy a pedagógus mennyire érzi hasznosnak a munkáját, és hogy a munkájának mekkora a társadalmi megbecsülése. Sokszor pedig egyéni motivációról van szó.

– Gondoljunk csak bele! Kiből lesz karmester? Abból, aki karmester szeretne lenni. Ugyanígy van a tanári pályával is. A fiatalok közül az választja ezt az utat, aki tanár akar lenni – tette hozzá a szakember.

(A borítóképen: Szeretnék, ha őszre minden pedagógusállás be lenne töltve)