bánya

2021.04.10. 20:00

Harmincéves program kezdődik

A Mátrai Erőmű Zrt. bányájában 2025-ig bányásznak lignitet energetikai célból, de a vegyipar még később is használhatja a szenet.

Tóth Balázs

Fotó: Tóth Balázs

Egy éve került újra szinte kizárólagosan állami tulajdonba a Mátrai Erőmű Zrt. A bükkábrányi bányában több száz embernek munkát adó társaságot az elmúlt időszakban némileg átalakította a tulajdonos MVM, s hamarosan megkezdődhetnek azok a beruházások, amelyek révén 2050-ig a magyar villamosenergia-piac meghatározó szereplője marad a cég.

Kulcskérdés a foglalkoztatás

Oravecz Zsolt, a Mátrai Erőmű Zrt. vezérigazgatója az Északnak elmondta, az első hónapokban áttekintették a társaság működését, és hatékonyabb szerkezetet alakítottak ki, mialatt igyekeztek megteremteni a működés és a modernizációs program pénzügyi feltételeit. E folyamatban jelent nagy előnyt a tulajdonos MVM felkészültsége, támogatása és az MVM Csoportba tartozás, amelynek keretében a menedzsment egyre hatékonyabban működteti a társaságot, és végrehajtja a modernizációt.

Kulcskérdés lesz a foglalkoztatás. Akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek, és akarnak, átkerülhetnek a modern üzemekbe, akár azonnal, akár továbbképzést követően. A bükkábrányiakat a bányászat érinti. 2025-ig tart a lignitalapú energiatermelés, majd 2029-ig rekultivációs és tájrendezési munkák zajlanak a bánya területén. Itt kap majd helyet az egyik száz megawattos naperőmű is. Lesznek, akik 2025-ig vagy 2029-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, a többiek számára pedig képességeik szerint munkát tudnak ajánlani.

Oravecz Zsolt szerint az iparfejlesztésben is szeretnének részt venni nem csak Visontán, Bükkábrányban is. Az itteni ipari parkba gépgyártásban, hulladékgazdálkodásban tevékenykedő cégek telepedhetnek le, ha a bányászattal föl kell hagyni, több száz embernek megfelelő, hozzáadott értéket teremtő munkát adhatnak. A rekultivációnak meg kell felelnie az előírásoknak, Bükkábrányban jó példa arra, hogy úgy rendezik a tájat, hogy a meddőhányók területén a nap­elemparkokat ki lehessen építeni, ez üzleti előnnyel is jár. Ha fölhagynak a bányászattal, akkor a gödörben tó lesz, vagy visszatemetik. Fölhívta azonban a figyelmet arra, hogy a lignitből nem csak energiát lehet előállítani, megfelelő vegyipari tevékenységgel számtalan alapanyagot is. Ez akár üzleti alapon is megtérülő beruházás lehet, a vizsgálat folyik. Amennyiben megvalósulhatna, a bányászat hosszú távon megtartható lenne.

Mindeközben Visontán 500 megawattos gázerőmű, 30 megawattos hulladékégető kazán épül, a rekultivált bánya területén pedig fotovoltaikus erőmű kap helyet. Megvalósul egy CCS (szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) technológiát alkalmazó pilotprojekt is. A lignit elgázosításból metánt és „kék” hidrogént állítanak elő, amelyet CCGT-blokkban tüzelnek el. A projekt egy későbbi kereskedelmi méretű erőművi blokk megépítését alapozhatja meg. Gondolnak a leányvállalatokra is, amelyeket fejleszteni fognak és amellett, hogy részt vesznek az erőmű technológiájának működtetésében, építésében, nagyobb feladataik lesznek a versenyszférában. A visontai ipari park cégeit továbbra is kiszolgálják, várhatóan még több vállalkozás települ be. A Mátrai Erőmű a szénrégióknak szóló Méltányos Átállást Támogató Alap céljainak elérésére gazdasági programjavaslatokat is kidolgozott.

Oravecz Zsolt kiemelte fontos, hogy a társaságnál működő érdekképviseletek segítsenek abban, hogy a kollégákat tájékoztassák a modernizációról, hiszen egy 2050-ig, a klímasemleges időszak kezdetéig szóló program kezdődik most, amelyre mindenkit szeretettel várnak, hogy csinálja velük végig. Szintén fontosak a környék települései, ahol dolgozóik élnek, s amelyek fenntartásához iparűzési adójukon keresztül hozzájárulnak.


Támogatják, hogy bemutassák az előkerült leleteket

Bükkábrányban folyamatosak a régészeti feltárások, az itt talált tárgyakból és a bányászati eszközökből állandó kiállítás is nyílt a településen. Az óriási bányaterületen és az M3-as nyomvonalán feltárt lelőhelyeken talált tárgyakkal egy nagy múzeumot is meg lehetne tölteni. Oravecz Zsolt vezérigazgató elmondta, figyelnek arra, hogy a feltárt leletek hozzáférhetők legyenek. Nem kevés pénzbe kerül nekik a feltárás, ha találnak leleteket, akkor örömmel adják rá a pénzt. Ugyanakkor a Mátrai Erőmű Zrt. gazdasági társaság. A társadalmi szerepvállalásukba ez a tevékenység beleillik, s korlátozott lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni környezetüket, ám ilyen lelettömeg kezelése országos feladat, amihez ők apró dolgokkal tudnak hozzájárulni. Például segítik, hogy a most feltárt aranyleleteket bemutassák Bükkábrányban. Oravecz Zsolt szerint kapcsolataikon keresztül, ha jó szóra, biztatásra, kérésre van szükség, megteszik, amit kell, hogy a feltárt érdekességek láthatók legyenek. A vezérigazgató megjegyezte, ő maga már legalább száz embert elvitt a bükkábrányi múzeumba. A bányászati és erőművi emlékeket egyébként szeretnék megőrizni, skanzent terveznek számukra.

(A borítóképen: Termelés a bükkábrányi bányában)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában