Népénekek a betlehem körül

A Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium hagyományos betlehemes előadása a Zenepalota Bartók terméből idén a világhálóra költözik át. A magyar nyelvterületek egyházi népénekeiből összeállított, évről évre megújuló zenei anyaggal összeállított dramatikus játékról videófelvétel készül. A videómegosztó portálon a „Népzene tanszak 2020. évi karácsonyi köszöntője” címen látható produkció kényszerűségből így akár a betlehemezés új formájaként is értelmezhető, ha továbbgondoljuk a készítő, Csiszár István népzenész, a zeneművészeti népzene tanszak tanárának szavait, amikor a hagyományokban is megtapasztalható változásokról beszélt.

Egyéni koreográfia

A karácsonyi ünnepkör köszöntő szokásai különböző időket idéznek. A regölés még az archaikus időkből maradt ránk, de az államalapítás óta rakódtak rá keresztény jegyek is, amikor a beköszönő regősök úgy szólnak: „Megjöttek szegény Szent István szolgái hideg, havas országból” – említi elsőként a legrégebbit Csiszár István. Az ütempáros szerkezetű jókívánságokat soroló regölők után már inkább vallásos jelleget ölt a kántálás hagyománya, amikor vallásos népi dallamokat és a szenteste történetéhez kapcsolható egyházi énekeket énekelnek. A legszakrálisabb vonásokat azonban az úgynevezett szentcsaládjárást jellemezte, amikor karácsonykor a közösség felkereste a falu legvallásosabb családját, és együtt imádkoztak.

Ezekkel összehasonlítva a betlehemezés egy sajátos koreográfia szerint formálódott dramatikus játék, amelynek szereplői a szent családot és a pásztorokat személyesítik meg. A születés története ebben a formájában már nem nélkülözi a vidám, profán jeleneteket sem.

A betlehemezés fénykorában, amikor még a mindennapi élet része volt, a helyi kultúrák nem igazán keveredtek egymással. Zárt közösségekben művelték, amelyek között ritkán volt átjárás. Az előadást is egy szűk közösség ízlése alakította, tartalmi részét pedig erősen befolyásolták a földrajzi és társadalmi adottságok. A szájhagyomány útján átadott szövegek és énekek hasonlóságát vagy különbözőségét is csak utólag feszegetheti a néprajztudomány – utal arra, hogy ma már nehéz fölfedezni, volt-e élő kapcsolat a betlehem-előadások között.

Assisi-eredő

Egy közös eredő azonban van, mondja: Assisi Szent Ferenc, aki a hagyomány szerint a szenteste történetét egyféle Máriácska-játék formájában ismertette meg a gyerekekkel. Elkészítette a jászolt, a figurákat pedig cérnaszálon mozgatta. Ez lehetett a marionett-bábjáték őse.

Csiszár István első, egy kis bőröndben elférő betlehemét különböző terményekből készítette. Az utóbbi években használatos bábtáncoltató eszköze azonban már egy gyergyói képzőművésszel közös munkája. Ebben rendezték be Jézus születésének

a helyét a kisdeddel, Máriával, Józseffel, a pásztorokkal és a három királlyal.

– Amit én készítettem, nem egy hagyományos betlehemes játék. Városi, népzenét tanító ember lévén sokféle tájegységnek és kornak a népszokásanyagát próbálom ezzel átadni – fogalmazza meg. – Az előadás szövegét Lukács evangéliumának a történetei adják, míg a zenei részben jól megférnek egymás mellett a moldvai csángó, a dunántúli vagy akár a felvidéki dallamok, egyházi népénekek. Ezek egy része a református énekeskönyv zsoltárai között is megtalálhatóak, a Csordapásztoroktól elkezdve a Pásztorok, pásztorok örvendezve kezdetűig.

Változatok egy alapra

A népzenész úgy mondja: azért lehet a különböző forrásból érkezett dalokat büntetlenül egymás mellé tenni, mert a vallásos népénekeknek nincs erős tájjellegük. Mint mondja: népzenei példát keresve Moldva vidékét nem tudják kikerülni, hiszen ott máig csodálatosan élik meg a maguk katolikus világát, rengeteg daluk szól Máriáról és a szent család tagjairól. A betlehemezés adott keretek között változtatható szokás. Ahol erős és teljes volt a hagyomány, ott szó szerint szállt apáról fiúra. Ahol viszont megszakadt vagy újrakezdték, ott az ismert vázat másként öltöztették fel.

– Számunkra is adott a játéknak a váza, de minden évben a népzene tanszakon aktuálisan megismert vidékek anyagából állítjuk össze a dalokat, így újra és újra alakítjuk a betlehemes műsorunkat. Ahogy a csillagot követve mentek házról házra, jókedvűen köszönteni a Megváltót, hirdetni az örömhírt, elmesélve a szenteste történetét. Idei előadásukban a betlehemen kívül láthatók az utóbbi kilenc év előadásainak fotói, videófelvételeinek részletei, hallhatók a régi és mai tanítványok, tanárok közreműködésével megszólaltatott dalok, muzsikák a YouTube-on, ami a honlapról is elérhető.

(A borítóképen: Csiszár István népzenész: a betlehemezés adott keretek között változtatható szokás)