Januártól megváltozik a lista, újak a felnőttképzés feltételei

Januártól jelenlegi formájában megszűnik az OKJ szerinti képzés. A felnőttképző intézmények 2020. december 31-éig még a mostani feltételekkel indíthatják a tanfolyamaikat, így akik szélesebb szakmakörből akarnak választani, azt még az idén megtehetik.

Folyamat közben

Jelentős változás zajlik a szakképzés és az iskolarendszerű felnőttoktatás területén, aminek első lépése az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megszüntetése volt. A helyette 2020 júliusában bevezetett Szakmajegyzék a korábbi 766-ról 174-re szűkítette a választható alapszakmák listáját. Szeptemberre pedig átalakultak a szakképző intézmények is, és két új iskolatípus, a technikum és a szakképző iskola lépett a korábbi szakgimnáziumok és szakközépiskolák helyére.

Az iskolarendszerű szakképzésbe az idei tanévben bekerülő diákok már az új rend szerint kezdték meg tanulmányaikat. A felnőttképzésben a változások azonban csak 2021. január 1-jén lépnek hatályba, így az intézmények december 31-éig a korábbi szabályok szerint indíthatják képzéseiket. Azzal a kötelezettséggel, hogy a résztvevőknek legkésőbb 2022 végéig le kell tenniük a képesítő vizsgákat.

Egy éve készülnek

Az egyik miskolci felnőttképző iskola szakmai vezetője, Jakabné Supák Éva elmondta: az OKJ-s képzésekkel kapcsolatos változásokra egy éve igyekeznek felhívni a figyelmet az érintettek körében. Leginkább azért, mivel 2021. január 1-jétől számos népszerű és a munkaerőpiacon keresett szakma kerül ki végleg a választható szakmák listájából.

Bár a felnőttképzésben a későbbiekben is várhatóan annyi specializáció jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiac indokol, vagy igény lesz rá, a jelenlegi ismeretek szerint 73 részszakmára felkészítő szakmai oktatás, továbbá számos szakképesítésre felkészítő szakmai képzés indítható jövőre tanfolyami formában.

Az OKJ-s szakmák megszűnése és a szigorúbb szakképzési szabályozás ellenére egyelőre nem tapasztalnak a szokásosnál fokozottabb mértékű érdeklődést azon képzések iránt, amiket utoljára ez év decemberéig indíthatnak – tudtuk meg. Pedig kőművesnek és burkolónak például a jövőben már csak az iskolarendszerű oktatásban lehet tanulni, míg az ugyancsak népszerű gépkezelői képzések várhatóan csak hatósági jellegű képzésként végezhetőek majd el. Ezeknek a szakmáknak az elsajátításához ráadásul elegendő a nyolc általános iskolai végzettség. Borsod-Abaúj-Zemplénben a regisztrált munkanélküliek közel fele tartozik ebbe a körbe.

OKJ után

– A régi szakképzési rendszerben elsajátítható szakmák között számos olyan van, ami általános iskolai végzettségre épül. Ilyen az építőipari és gépkezelői képzéseken túl többek között az óvodai dajka, a méhész, a mezőgazdasági munkás, az aranykalászos gazda, a számítógépes adatrögzítő, a gyümölcspálinka-gyártó, a homlokzatépítő és -szerelő, de hosszan folytatható a sor. Sokan a felnőttképzés keretében szerzik meg az első szakmájukat – utalt Jakabné Supák Éva arra, hogy iskolájuk is rendszeresen közreműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által kiírt, a munkanélküliek képzését segítő programokban. Az államilag támogatott képzések a tevékenységük mintegy 70 százalékát teszik ki, ezeken a regisztrált álláskeresők és a közfoglalkoztatásban lévők ingyenesen vehetnek részt. Arról azonban kevés az információ, miként változnak ezek a foglalkoztatást segítő ellátások az OKJ megszűnése után.

Az azonban már biztos, hogy a munkaerőpiaci felnőttképzésben különválasztják az oktatást és a vizsgáztatást. Míg most a képzők is megszervezhetik a vizsgákat és

a résztvevők a megszokott környezetükben adhatnak számot a tudásukról, a jövőben ezek az intézmények csak tanúsítványt állíthatnak ki a tanfolyam elvégzéséről. A szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell majd vizsgát tenni, ami új és szokatlan helyzetet teremthet majd a képzéseken részt vevők számára.

(A borítóképen: Kőművesnek és burkolónak már csak iskolarendszerű oktatásban lehet majd tanulni)