Drágábban sincs elég dió

Kérdéses, lesz-e elegendő töltelék a karácsonyi bejglibe.

Pap Gyula

Forrás: Shutterstock/illusztráció

Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5–4 ezer tonna dió teremhet az országban – mondta el a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Nem volt jó az idő a termésre

Apáti Ferenc kifejtette, a jelentős terméskiesésért döntően a tavaszi fagyok felelnek, de az utóbbi hetek extrém csapadékos időjárása is jelentősen hátráltatta a betakarítást. Kiemelte, hogy a tavalyihoz hasonlóan nagy károkat okozott a dióburok-fúrólégy is.

E kártevő éppen azon szórványültetvények, vadon termő fák vagy alacsony ráfordításokkal gondozott ültetvények termését károsította leginkább, ahonnan a dióbél jelentős része származik, és ez a kínálat további csökkenéséhez vezethet.

A szárítatlan, nyers héjas dió nettó termelői ára az idén kilogrammonként 450 forint körül van – mondta el Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke. A dióbél termelői ára az elmúlt években átlagosan kilogrammonként 1500–2000 forint között mozgott, a fogyasztói ár pedig minőségtől függően kilogrammonként bruttó 2500–4000 forint között alakult.

A dióbél piaca érdemben novemberben indul, az árakat pedig az import mennyisége és ára befolyásolja majd. Míg a héjas dió importja elenyésző mennyiségű, addig a dióbél-behozatal évente 1000–1500 tonna között mozog, elsősorban a román és az ukrán piacról – tette hozzá az alelnök. Kitért arra is, hogy a magyarországi termőterület folyamatosan nő: míg 10 évvel ezelőtt alig haladta meg a 3 ezer hektárt, addig jelenleg 8300 hektáron termesztenek diót, ebből a termőkorú ültetvények területe 5–6 ezer hektár. Az előállított dió termelési értéke évente 4–6 milliárd forintot tesz ki.

Harmada odaveszett

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása alapján az ország diótermő-területének több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ahol az idén 3792 hektáron termesztettek diót.

Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye, 871 és 646 hektárral.

A megyénkbeli diótermés is megszenvedte az időjárási és kártevőterhelést, a szokásos termésmennyiség 20–30 százaléka jött le a fákról – tájékoztatott Taskó József, a NAK megyei elnöke.

Ami a kiskerti gazdálkodást illeti, ott sem lett jobb a terméseredmény: Mariannék diófája máskor az egész családot ellátja bejglibevalóval, most azonban csak néhány kilogramm érett be, és az is megfeketedett, vélhetően a rovarfertőzés következtében.

A dióburok-fúrólégy
A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) az USA és Mexikó területéről származó, Európában a 80-as évek eleje, míg Magyarországon 2011 óta jelen lévő kártevő rovar. Kártétele a dióféléket (Magyarországon a közönséges diót és a fekete diót) érinti, nőstényei ugyanis a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. A kikelt lárvák ezt a zöld burkot rágják. A lárvák növekedésével a dió felpuhuló burkán egyre nagyobb fekete foltok jelennek meg, amelyek végül gyakran az egész felületre kiterjednek. Korai fertőzések esetén csökkenhet a dió mérete, illetve – a kártevők által előidézett rothadásos folyamat következményeként – a dióbél elszíneződhet és ráncosodhat.