„Mindenért fizetünk a városban”

Tudna-e önállóan operafesztivált rendezni Miskolc? A helyzet megértéséhez érdemes idéznünk a Kesselyák Gergely által az Észak-Magyarországnak elmondottakból: az elmúlt években 82 millió forint forrást biztosított a város, a szakminisztériumi hozzájárulás legnagyobb összege évi 325 millió forint volt.

Kell az iroda

A város pénze a fesztiváliroda fenntartását és az ingyenes szabadtéri programok költségeit fedezte. A fesztiváli műsort a szakminisztérium támogatásból fizették.

Most, hogy elmaradt a fesztivál, sokat nem spórol Miskolc, mert az iroda működött mindaddig, amíg kiderült, hogy nem lesz fesztivál, és online munkában válságtervek is készültek. Amint döntés lesz a jövőről, rögtön meg kell kezdeni a 2021-es fesztivál szervezését is. Az önkormányzat csökkentette a támogatást, és további megtakarítást jelentett, hogy a fesztivált szervező négyfős közösségből kettőnek felmondtak, egyikük pedig a bizonytalan helyzetben maga keresett más munkát.

Kesselyák Gergely ezzel kapcsolatban kérdésünkre válaszolva arra hívta fel a figyelmet: ha lesz folytatása a Bartók Plusznak – amire jó esélyt lát –, szükség lesz a szervezésben részt vevő szakemberek munkájára. „A város adja az irodát, az állam a szakmai műsorhoz a forrást. Ha a város az irodát számolja fel, azt zárja be, ami a fesztiválból az övé. Azért Miskolc rendezi a fesztivált, mert Miskolc tartja fenn ezt az irodát” – világította meg az összefüggést, válaszolva azokra a felvetésekre is: kell-e iroda egész évben egy nyári fesztivál számára. Kell. Amikor pedig – tavasztól – a szervezés nagyobb része zajlik, további szakértők segítségére is szükség van.

Többszörösen megtérül

Az elmúlt húsz évben többször előkerült az az érv is, hogy a fesztivál sokba kerül, de elenyésző a bevétel. „Fillérre bebizonyíthatóan többet hoz a befektetésénél a városnak az, hogy támogatják a Bartók Pluszt” – vezette be a következő okfejtést Kesselyák Gergely. A négyszázmillió forintot meghaladó éves költségvetéséből 250–300 milliót Miskolcon költ el a fesztivál – hívta fel erre a figyelmet.

Az államháztartási törvény az önkormányzati cégek közötti elszámolást is üzleti alapon követeli meg. Ez nemcsak a költségek fedezését feltételezi, hanem a profitot is. „Mindenért fizetünk a városban. Ha lassabban megy a villamos, ha el kell terelni a buszt, ha megáll a forgalom, azért is. Fizetünk a színház munkatársainak, akik nekünk dolgoznak. Fizetünk a szimfonikus zenekarnak” – sorolta tényként. Extra munkalehetőséget nyújtanak a városi cégek dolgozóinak, innen rendelik meg, amit csak lehet. Jelentős megrendelést hozott az Operaházzal koprodukcióban készült előadások díszletének, jelmezének gyártása a Miskolci Nemzeti Színháznak. A fellépők számára 30 millió forint körüli szállásdíjat fizetnek, a fesztiváli vendégek itt fogyasztanak, itt vesznek igénybe szolgáltatást. Akiknek bevételük van a fesztivál révén, feltehetően helyben adóznak, és itt költik el a keresményük egy részét. Ez azt is jelenti: többszörösen megtérül Miskolc fesztiváli ráfordítása, illetve azt: e ráfordítás nélkül nem lenne ez a sok szinten megjelenő bevétel.

Megköszönhetnék

„Dühöt és tehetetlenséget érzek, valahányszor azt hallom: sokba kerül a fesztivál és nincs anyagi haszna. Miért nem mond csak egyszer is a fesztiválnak köszönetet egy gazdasági szakember az ide hozott és itt elköltött százmilliókért?” – mondta Kesselyák Gergely. Ha kétségessé válik, hogy a város akarja-e a fesztivált, a Bartók Plusz stabilitása inog meg kifelé. Ezért fontos, hogy Veres Pál azt mondta: akarja, és el is köteleződik a fesztivál megtartásának és fejlesztésének ügye mellett – értelmezte az újabb fejleményeket a fesztiváligazgató.

(A borítóképen: A fesztivál az Ezrek Operája sorozattal járult hozzá a helyi minőségi kulturális élethez. Legutóbb a Parasztbecsülettel, a Kálvária-dombon)

Kapcsolódó cikkek: