Bükkalján is elfagyott a termés

A klímaváltozás hatásai miatt megváltozott a növények ciklusa, emiatt is fordulhatnak elő nagyobb eséllyel fagykárok. Megyénkben több helyen, így Gönc vidékén, de Mezőnyárádon is nagy fagykárokat szenvedett a kajszi, valamint több más gyümölcs. Orosz János családi gazdálkodó elmondta, ültetvényei a földhivatali meghatározás szerint nem fagy­járta területen fekszenek, az utóbbi hat évben azonban minden évben jelentős fagykárt szenvedett.

Nagy károk

– Március 31-én mínusz 7,8 Celsius-fok volt az ültetvényben, a korai kajszi százszázalékos virágzásban volt, az őszi két héttel később, az alma még később virágzott, a kajszi mégis 97–98 százalékos kárt szenvedett, az őszibarack pedig kilencvenszázalékost, de az alma is károsodott. A hosszú, 12 órán keresztül tartó fagyos időszakot további három olyan nap követte, amikor fagypont alá hűlt a hőmérséklet. Esély sem adott, hogy valamilyen termés megjelenjen. A környéken hasonlóak a fagykárok, a kajszi Göncön, Szeged környékén, a Balaton vidékén is nagy károkat szenvedett – mondta Orosz János.

Az őszibarack tízszázaléknyi termése nagyon kevés, azon is csak veszteséggel számolnak. A bevételek elmaradása közben a költségek ugyanúgy megvannak, metszettek, a füvet vágni kell, a száraz fákat ki kell hordani és ősszel pótolni.

Más is előjön

A mostani sok csapadék kedvez a kártevőknek, s más egyéb is előjön, ami eddig nem nagyon károsított az ültetvényben. A lombrágók tekintélyes kárt tudnak okozni, ha nem figyelnek rá. Megjelenhet a keleti moly, a barackmoly, bár utóbbiról most nem beszélhetünk, mert nincs termés. A keleti moly azonban a fiatal hajtásokkal bánik el, különösen az őszibarackban, így a következő évi termést teszi tönkre.

Orosz János kifejtette, befizetője a kárenyhítési alapnak, de hat éve folyamatosan fagykára van, ezért elfogy ez a támogatás, nem sok mindenre lehet számítani.

– A legjobb lenne betakarni az ültetvényt – mondta – A természeti károk ellen sok védekezési lehetőség nincs. Az ilyen fagy ellen a mai tudomány szerint nincs eszköz. Létezik frostbuster, felsőszórós fagyvédelmi öntözés vagy gyertyás jellegű melegítés, de utóbbi nagy költség, plusz ha fúj a szél, akkor sem az utóbbi, sem a gázpalackos melegítés nem hatékony.

A gyümölcstermesztésbe nagyban beleszól a klímaváltozás. A Föld melegszik, fölborult az eddigi klíma, sajnos a klasszikus évszakok sem váltakoznak, a télből a nyárba, majd újra a télbe ugrunk. Korán robban be a meleg, majd kései fagyok jönnek, amelyek annyira károsítják a virágokat, hogy nem tud mit kezdeni vele az ember. Melegszik az idő, a virágzás az elmúlt évtizedhez képest három héttel korábban kezdődik. A kajszi esetében a március 31-i százszázalékos virágzás nagyon korai – magyarázta Orosz János. Hozzátette, a korai virágzás ellenére a megmaradt néhány szem barack egy héttel később érik be. Ez a néhány szem is az elhúzódó, kései virágzásból maradt meg.

Átállni nehéz

Szerinte később virágzó növényekkel lehetne valamit kezdeni, ám a kultúra rögzített, átállni nehéz és igen költséges.

– A kajszi klasszikus gyümölcsünk, évszázadok óta megvan, lekvár, pálinka készül belőle, frissen, süteményben fogyasztjuk, nehezen lehet átállni a szokásokról. Piackutatások és piaci bevezetések szükségesek – mondta a családi gazdálkodó.

Hozzátette, folynak kísérletek fagytűrő kajszikkal, a cél a virágzást kitolni, esetleg a fagyot jobban tűrő fajta kialakítása. Minden esetre az átállás ezekre is nagy költséget jelentene a termelőknek, egy területen meghatározó a térállás, át kell alakítani az öntözést, ki kell cserélni a fákat, tápanyaggal újra feltölteni a területet. A költség nagyobb, mint szűz területen telepíteni.

(A borítóképen: Orosz János barackosában)