Szép jubileumot ünnepel

A mezőkövesdi alkotó első tárlatát harminc esztendővel ezelőtt tartotta. A Habos rózsák álmodója című tárlat múlt csütörtöki megnyitójára rengetegen voltak kíváncsiak.

Dr. Fekete Zoltán polgármester kifejtette, régen nem volt paraszti háztartás festett bútorok nélkül, mára azonban visszaszorult a hagyomány. Kovács Szabolcs édesapja, András szintén bútorfestő volt, s ő is a Népművészet Mestere címet viselhette, az alkotó édesanyja pedig hímző és tojásfestő népi iparművész volt.

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője a munkáról és a hivatásról ejtett pár szót. Előbbi az egzisztenciát biztosítja, utóbbi az életet, a kiteljesedést. Kovács Szabolcsnál egy fokkal magasabb ez, szerelem. Szerinte sok kihívással küzdenek a népi iparművészek: a modern tárgyakon is megjelennek a népi motívumok, míg az övéik egyediek, hiszen mindenre más minta kerül.

Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője szerint nemcsak a múlt, a jövő is a népi kultúráról szól. Egyre többen vannak, akik értékelik a kulturális örökséget. Kovács Szabolcs nélkül szegényebb lenne a kultúra, tovább kell örökíteni a tudást, ahogyan ő teszi. Nem porosodó, hanem minden nap használt tárgyakat készít, minőséget, értéket alkot, amelyek nem változatlan átvételek, hanem mindennek helye, mondanivalója van.

Hiteles, praktikus

Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója méltatta a mezőkövesdieket, amiért kitalálják a hiteles, praktikus, továbbgondolt matyót. Kovács Szabolcs munkája során a hitelességre törekszik, múzeumokba jár, fotókat, adattárakat, mintákat keres. Művész és nem csak iparos, hozzátesz a régi matyó hagyományokhoz, ez a titka a népművészet gyökereinek, tovább élésének. A mesterség a kezében, a motívumok a fejében, a spiritusz a szívében van.

Kovács Szabolcs köszönőbeszédében elárulta, neki csak megszületni volt nehéz: burokban született, jó helyre. Köszönte szülei, tanárai, valamint a kutatók, múzeumok, illetve egyesületek támogatását. Munkájával kapcsolatban elmondta, arra törekszik, hogy elégedett legyen a megrendelő, s ne dísztárgyat készítsen. Energiát ad számára, amikor a megrendelők boldogok.

Köszöntötte egyik szomszédja is, aki emberi értékeit hangsúlyozta, majd levetítették az alkotóról szóló Fából virágom című portréfilmet, amelyet Lázár Ferenc és Zombori Viktor készített. A tárlat januárig lesz látható.