Visszafordíthatatlan következmények

Nemcsak a terrorelhárításban, de a közélet számos területén tapasztalható az a változás, ami egészen 2011. szeptember 11-ig vezethető vissza: játékgyártó cégek nyergeltek át biztonságtechnikai szoftverek fejlesztésére, erősödött a nemzeti öntudat, ami új közéleti igényeket teremtett, hihetetlen mértékben megnőtt a biztonságpolitika szerepe. Szeptember 11-e tovább éléséről és hatásairól dr. Kasznár Attilával, a Miskolci Egyetem oktatójával beszélgettünk, akinek kutatási területe a terrorizmus és a globális biztonság.

Ön szerint a New York-i támadás nevezhető történelmi mértékű korszakváltásnak?

Alapvetően mindent átalakított szeptember 11. Ha egy olyan társaságban, ahol a résztvevők 2001-ben már betöltötték a tizennegyedik életévüket megkérdezzük, ki mit csinált a terrortámadás napján, akkor a döntő többség képes egészen pontos emlékeket felidézni. Ha ugyanettől a társaságtól megkérdeznénk, hogy ki mit csinált két héttel ezelőtt egy adott napon, akkor sokkal kevesebben lesznek képesek felidézni az említett időszak eseményeit. Fontos hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió felbomlása, a bipoláris világrend megszűnése utáni történelem legsúlyosabb, sorsfordító hatású eseménye volt 2001. szeptember 11.

Mik a főbb hatásai a terrortámadásnak, amik a mai napig érzékelhetőek?

Először is a nyugati kultúra kapott egy új ellenségképet a Szovjetunió után. Emellett, addig az USA ilyen szintű támadásokkal szembeni biztonsága megkérdőjelezhetetlen volt: senki nem hitte volna, hogy történhet ilyesmi, aztán megtörtént. Bebizonyosodott, hogy az Amerikai Egyesült Államok is támadható, és annak lakosainak is fel kell készülniük az új biztonsági kihívásokra. A tragédia ráébresztette az USA-t arra, hogy a hírszerző és elhárító szolgálatok nincsenek felkészülve a hasonló fenyegetésekre, ezért teljesen át kellett alakítani azt a rendszert, amivel addig a terrorizmus ellen fellépett a nyugati kultúra. Sorra jöttek létre a terrorelhárítási szolgálatok a világban, és megindult a terrorizmus elleni komplex, összehangolt fellépés a nyugati államok által. Azonnal a fókuszba került a biztonságtechnika és a terrorelhárítás.

Mi volt a különleges ebben a támadásban? Hogy volt képes kijátszani az addig sebezhetetlennek hitt védvonalakat?

Rettenetesen előkészített művelet volt. Akkori bekerülési értékkel számolva az al-Kaida mintegy félmillió dollárt költött rá. Ehhez képest, ha pusztán nominális értékeket nézünk, a párizsi merényleteket körülbelül kettőezer dollárból valósították meg.

Kijelenthető, hogy mindennek köszönhetően a terrorizmus fogalma is más, súlyosabb értelmet kapott?

A legtöbb ember a mai napig az iszlámmal azonosítja a terrorizmust. Ennek oka, hogy az Európát érő terrorcselekmények legnagyobb része jelenleg az iszlámhoz köthető. Ám ez nem azt jelenti, hogy az iszlám az egyetlen olyan vallás, amit a terroristák felhasználnak a céljaik érdekében. Nem azért lesz valaki terrorista, mert valamilyen hitet vall, hanem ezt a meggyőződését használják föl a nagyon jól képzett és céltudatos terrorista vezetők.

Az arab tavaszként elhíresült események milyen kihívások elé állítják a terrorelhárító szervezeteket?

Azt látjuk, hogy a terrorizmusnak is van evolúciója. Jelenleg a migrációt felhasználva magas hatékonysággal tudják eljuttatni a kiképzett terroristákat a célországokba. Ezzel pedig óriási feladat elé állítják azokat a szolgálatokat, akiknek a feladata az ilyen egyének kiszűrése.

Az előbb azt említette, hogy a terrorizmusnak is van egyfajta evolúciója. Miben mutatkozik meg ez a folyamat?

Ha csak Európára lebontjuk, korábban inkább a figyelemfelhívás volt a cél. Ha az IRA vagy az ETA akcióit nézzük, azoknak az üzenete többnyire az volt, hogy itt vagyunk, jelen vagyunk, és hajlandók vagyunk akár emberáldozattal is kiharcolni a figyelmet. Természetesen ezeknek is rengeteg áldozata volt, de ha megnézünk egy ilyen támadást, az a legtöbb esetben a következőképp zajlott: leállítottak valahol egy autót, benne egy pokolgéppel, majd hívták a rendőrséget, hogy elrejtettek egy bombát, ami a megadott időben fel fog robbanni. Volt lehetősége az illetékeseknek kiüríteni az adott területet, ezzel minimalizálva a személyi és anyagi károkat. Szeptember 11-e után a terroristák célja – akár a New York-i, a párizsi vagy a brüsszeli támadást nézve – minél brutálisabb, minél nagyobb anyagi és emberi áldozatokkal járó terrortámadások szervezése. Bár az ideológia ugyanolyan okokra vezethető vissza, de a támadás közvetlen célja mára sokkal erőszakosabb lett.