Újra a víz volt az úr

A természet újra megmutatta, hogy bizony – ha akarjuk, ha nem – sokszor ő az úr, és a sors pedig azt, hogy a legnagyobb rendező a világban. A megállapítások táptalaja nem más volt, mint az elmúlt napok özönvízszerű esőzései és a nyomukban keletkezett áradatok, amelyeket a „vizes szakma” egyszerűen csak villámárvizeknek nevez.

Szikszón és Alsóvadászon a Vadász-patak hídján állva déjá vu érzése támadt az embernek. Kilenc esztendővel ezelőtt mutatott hasonló képet az a Vadász-patak, amelynek medrében „béke időben” csak csordogál a víz. Egy idősebb férfi aztán hangosan is kimondta, amire nagyon sokan gondoltak ott és akkor: „ez tisztára olyan, mint 2010-ben, a nagy árvíz idején…”

Lapát, homok és zsák

Az utóbbi bő egy hétben a természet több alkalommal is megmutatta, hogy nagy úr: olyan felhőszakadásokat csördített a nyakunkba, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Volt olyan, hogy egy óra alatt 40-50 milliméter csapadék esett, annyi, mint máskor egy hónap alatt. A sok víz – természeténél fogva – azonnal igyekszik utat törni magának, és ezt legtöbbször meg is tudja tenni. Befolyik mindenhová, a kertbe, a garázsba, az épületbe. És ahol tud, rombol… Ezt tette Dél-Borsodban, a Bükkben, Abaújban, de Miskolc és környéke is kapott jócskán az áradatból. Az emberi természet pedig olyan, hogy a bajban megsokszorozódik az ereje. Így volt ez most is, lapátot ragadtak az emberek és homokzsákokkal próbálták útját állni az áradatnak. Amikor elvonult a víz, azonnal azon dolgozott mindenki, miként lehetne helyreállítani a rendet.