Utódot keres a kutyaotthon vezetője Sátoraljaújhelyen

Sátoraljaújhely - Két nyugdíjas hölgy vállalta magára a feladatok oroszlánrészét a menhelyen.

A Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány 2002 óta működik az ország keleti csücskében, Sátoraljaújhelyen, de a környéken már korábban is foglalkozott állatmentéssel néhány lelkes barát.

„A gyerekeim kezdték még annak idején, nagyon-nagyon régen, vagy harminc-negyven éve. Mindig hoztak haza egy kutyust és gazdát kerestek neki. Később megalakult egy tizenöt fős klub, ahol elhatároztuk, hogy állatokon segítünk. Majd az egész kezdeményezés annyira kinőtte magát, hogy a helyi önkormányzattól kaptunk területet – kezdte a beszélgetést ­Szilágyi Lászlóné, a kutyaotthon vezetője.

Féléves korig érdekesek

„A gyepmesteri telep mellett tudtuk kialakítani a menhelyünket. Náluk nincs sok szabad férőhely, ezért gyakran átveszünk tőlük kutyusokat, – folytatta a telepvezető. – Már negyedik éve fogadjuk a középiskolás diákokat közszolgálat keretén belül. Nyáron pedig a kisebb gyerekek látogatják kutyaotthonunkat, ahol felnőtt felügyelete mellett sétáltathatják, simogathatják kutyáinkat. Jelenleg negyvenkét álló- és néhány mozgó kennelben helyeztünk el százharminc kutyát, ketrecenként egy ivartalanított hímet és egy nőstényt.

Ezeknek az állatoknak a legnagyobb része hat hónaposnál idősebb és már nem viszik el őket az emberek. Sajnos tizenhárom éve bent rekedt kutyáink is vannak, amelyeket a kis térségből vettünk át. Egy ideje azonban nincs rá kapacitásunk, hogy a környező településekről is befogjuk a kóbor ebeket, ráadásul sok volt a téves riasztás” – osztotta meg velünk Szilágyi Lászlóné.

Kevés segítségük van

Helmeczi Mária a vezető jobbkeze, aki már szintén nyugdíjba vonult és ráadásul mozgáskorlátozott. A két idős hölgy mellett jelenleg öt-hat önkéntes és négy közmunkás dolgozik még, ahogy megtudtuk. „Az a nagy félelmem, hogy nem lesz majd, aki átvegye tőlünk a munkát, mert nem látom az utódomat – árulta el beszélgetőtársunk. – A környékbeliek eléggé passzívak. Most például mélyhűtőre lenne szükségünk, de eddig csak hagyományos hűtőt kaptunk. A kenneleink egy része szintén tönkrement, mert kutyaotthonunkat 2010-ben árvíz sújtotta. A legtöbb segítséget Svájcból kaptuk. Korábban a kispolszkinkkal úgy néztünk ki, mint Frédi és Béni, de sikerült jobb autót beszereznünk és a kerítést is külföldi pénzből javítottuk meg. A legfontosabb pedig, hogy segítenek az ivartalanításban, de így is évente mindössze hatvan alkalommal van rá lehetőségünk – foglalta össze az állatbarát.

DA