Tüdőbaj, azaz tbc: ritka betegséggé szelídült az egykor rettegett kór

Miskolc - Tavaly országosan 670 új tbc-s beteget regisztráltak, közülük hetvenet megyénkben kezeltek. Interjú: Dr. Csánky Eszterrel, a miskolci Semmelweis kórház tüdőgyógyász főorvosával.

Talán sokan emlékeznek arra, hogy 2010-ben a tüdőgyógyász szakma Borsod-Abaúj-Zemplén megyére figyelt, ugyanis ugrásszerűen megnőtt a tbc-s betegek száma.

Az akkori tisztifőorvos kötelező tüdőszűrést rendelt el a lakosság körében. Dr. Csánky Esztert, a miskolci Semmelweis kórház tüdőgyógyász főorvosát arról kérdeztük, most mi a helyzet megyénkben.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy sikertörténetről számolhatok be, jelentősen csökkent a betegek száma.” Dr. Csánky Eszter

Csökkent a betegek száma?

Túlzás nélkül mondhatom, hogy sikertörténetről számolhatok be. Ha vissza­megyünk a kezdetekhez, elmondhatjuk, hogy hazánk úttörő szerepet játszott a tbc-s betegek gyógyításában. Már az 1930-as években megjelentek a vándor tüdőbeteg-gondozó intézetek, aztán az ’5o-es években a tüdőszűrő-állomások, és később a tüdőgondozói hálózat. Ez azért volt, mert emberek százezreit veszítettük el tbc-ben. Ez a járvány Magyarországon még a ’6o-70-es években is szedte áldozatait. Az, hogy jó eredményeket értünk el, a következetesen felépített és működtetett szűrési rendszernek köszönhető. Míg 1990-ben 3600 új tbc-s beteget regisztráltunk, 2017-ben összesen 670-et. 2010-ben sajnos élen jártunk, akkor 1800 új tbc-s beteget regisztráltunk, de 2017-ben az országos 670 megbetegedésből megyénkben csak 70 érintettet kezeltünk. A fertőző betegeket befektettük a kórházba, és volt, akit kényszergyógykezeltünk. Ugyanis a tbc-s beteg fertőz, különösen akkor, ha a köpetéből kimutatható a fertőzés. A hazai szabályozás értelmében, akiknek a köpetében fellelhető a baktérium, kötelezően ellátjuk, kezeljük, odafigyelünk, hogy ne fertőzhessen másokat.

Legyengült szervezetnek kell lenni ahhoz, hogy megfertőződjünk?

A legyengült immunrendszer természetesen fogékonyabb a fertőzésekre, a baktériumokra. Vannak olyan fertőzések, amiknek elég, ha egy légtérben vagyunk a hordozóval, mint például a bárányhimlő, ami közel száz százalékban fertőz. A tbc ehhez viszonyítva csak pár százalékban. A tbc-s betegek ellátásával évszázadok óta tüdőgyógyászok sora foglalkozik, és nagyon kevés tüdőgyógyász kapta el a kórt, mert vigyázunk magunkra. Nyilván egy köztudottan fertőző beteget úgy vizsgálok meg, hogy mindketten szájmaszkot viselünk, kesztyűt használunk, vigyázok, hogy ne köhögjön rám, és így tovább. Már tíz éve vagyok a Semmelweis kórház tüdőosztályának a főorvosa, és egyetlen megbetegedés történt a kollégák között. Őt olyan időszakában kapta el a fertőzés, amikor pszichésen terhelt állapotban volt.

Azért nem kötelező a tüdőszűrés, mert nincs tbc-járvány?

A WHO azt mondja, amennyiben 15 százezrelék alatt van a megbetegedések száma, nem kötelező a szűrés. Magyarországon 6,7 százezrelék, ezért a ritka betegség kategóriába soroljuk.

Mit tanácsol, milyen időközönként vegyünk részt tüdőszűrésen?

Magyarországon 4o év fölött évente egyszer az állam finanszírozza a szűrést, de bárki elmehet a szűrőállomásra, és jelképes összegért elvégeztetheti a szűrést. A dohányosoknak – kortól függetlenül – évente egyszer ajánlott a tüdőszűrés. Sokan nem tudják, ez egy mellkas röntgenvizsgálat. Ha valaki egy kivizsgálás alkalmával tüdőröntgen-vizsgálaton esik át, az tulajdonképpen a tüdőszűrés.

Beszéljünk még a dohányzás ártalmairól, következményeiről.

A dohányzás a XXI. század pestise. Óriási az összefüggés a légúti megbetegedések és a dohányzás között. A füsttel való érintkezés nyomán a felső légutakban daganatok alakulhatnak ki, gége- és hörgőrák.

Mennyi ideig kell dohányoznia valakinek, hogy jó eséllyel daganatos beteggé váljon?

Nyilván minél több évig dohányzik, annál nagyobb az esély. Aki például napi egy doboz cigarettát szív el 15 éven keresztül, erős dohányos, és számíthat arra, hogy jelentkezni fog nála valamilyen betegség, szövődmény.

B. Tóth Erika