Helyi közélet

2017.10.06. 12:18

Miért kövessük a szabályt, ha mások sem teszik?

Miskolc - Egy fájdalmas világ panorámaképe: Bűn és bűnhődés a Miskolci Nemzeti Színházban.

Miskolc - Egy fájdalmas világ panorámaképe: Bűn és bűnhődés a Miskolci Nemzeti Színházban.

Dosztojevszkij világhírű regényét állítják színpadra október 6-án, péntek este 7 órától Miskolcon. Csupa förtelmes história tör elő a kánikulától fuldokló Pétervár hatalmas bérházainak rejtett zugaiból, sivár kicsapongások és titkolt bűnök közepette, az értelmetlen és abnormális élet őrülten kavargó, keserves poklából. Ezt a világot idézi meg Szabó Máté rendezése a Nagyszínházban.

Tág a horizont, de szűkek az egyéni pers­pektívák." Szabó Máté

Megváltás, megtisztulás

Szabó Máté rendező 2008-ban Hársing Hilda dramaturggal együtt dolgozva már színre vitte a regényt Szonya címmel az akkori Új Színházban, amely a lány nézőpontjából mutatta meg a történetet.

A jelen változatot objektív panorámaképnek nevezi a rendező, ami egymással sokrétűen összefüggő élettörténetekből áll össze. Tág a horizont, de szűkek az egyéni perspektívák. Most Raszkolnyikovval közösen találkozunk a regény szereplőivel, egymáshoz keresztül-kasul, mégis szorosan kapcsolódó jelenetek követik egymást a színpadon, de minden jelenetben beleláthatunk egy-egy szereplő élettörténetébe, és egyúttal a nagy egészre való rálátásunk is folyamatosan módosul. Fájdalmas világkép, egy emberrel, aki átlép egy határt.

Fotó: Bujdos Tibor

– A morálhoz való viszonyunkat ma is befolyásolja az, ha nem igazságos a kialakult társadalmi rend – mondja Szabó Máté. Bármikor megfogalmazódhat bennünk a kérdés: miért kövessük a szabályokat, ha mások nem teszik? Amikor egyre nehezebben élhető mindennapjainkért, a nyomorért, vagy akár tömeges emberhalálért felelős személyek büntetlenül élhetnek, és több joggal rendelkeznek, mint a mindennapi élet súlyát cipelő tömegek, ez újra és újra felmerül. Ilyenkor életünk megoldásának illúzióját keltheti valamely bűn elkövetése.

Ez a fajta kitörés az elkövetés pillanatában rabbá tesz. Nem mindenki születik ugyanis Napóleonnak. A darabban Szonya személye az, akinek hatására az efféle nyomorult bűnösök viszonya a bűnhöz megváltozik. Azáltal, hogy van egy ember, aki képes a szánalomra, a felvállalt szenvedésen keresztül a megváltás, a megtisztulás talán elérhető közelségbe kerül – teszi hozzá a rendező.

Sokként érte

A főhős szerepében Feczesin Kristófot láthatja a közönség, aki elárulta, először sokként érte Raszkolnyikov szerepe.

– Magamat nyitott, segítőkész embernek tartom, így nagyon nehéz feladatnak éreztem egy ilyen ambivalens, sokszor kegyetlen és paranoid karakter megformálását.

Viszont rendkívül intelligens, érző szívű és tehetséges is egyben, ezért nagyon izgalmas, végletes személyiség. Az a fajta nyomor, ami ebben a történetben megjelenik, számomra és sokak számára is elképzelhetetlen. Mégis mindenki közel tudja érezni magához Raszkolnyikovot, mert olyan gondolatok és kérdések foglalkoztatják, amelyek minden ember fejében megfordulnak. Nekem az empátia volt a fegyverem ebben az átalakulásban, mert ha nem is tapasztaltam azt, amit ezek a szereplők, de együtt tudok érezni velük – mondja a fiatal színművész.

A harmadik találkozás

Mészöly Anna alakítja Szonyát az előadásban. A színművésznő elárulta, amikor először olvasta a könyvet, már akkor is elsősorban Szonya története fogta meg. Nem először játszik a regényből készült színdarabban sem, a Forte Társulat előadásában, Horváth Csaba rendezésében Dunya szerepébe ugrott be januárban.

Fotó: Bujdos Tibor

– Örülök, hogy harmadszor is találkozhatok Dosztojevszkij történetével, ezúttal Szonya szerepében, aki egy szilárd és megrengethetetlen hittel, végtelen elfogadással, szeretettel és megértéssel rendelkező finom, fiatal nő. Önfeláldozó, mert önzetlenül, tiszta szívvel ad. Viseli a sorsát, nem szenved tőle. Ilyen értelemben harcos. Ugyanakkor saját igazáért kiállni nem mindig képes – mondja Mészöly Anna.

– Szabó Máté, az előadás rendezője egyszer úgy jellemezte Szonyát, hogy olyan, mint a víz alá lenyomott, időnként újra és újra felbukkanó labda. Szerinte az egyik legfontosabb jellemzője az asszertivitás hiánya. Ezen tulajdonságok mentén próbáljuk megmutatni őt – elemzi a karaktert Mészöly Anna.

- PA -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában