Lázár: négy téma köré fókuszál a magyar V4-es elnökség

Budapest - A kormány alapvetően négy téma köré kívánja fókuszálni a V4-ek július 1-jétől induló magyar elnökségét - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Elmondta: szeretnék áttekinteni, mit jelent a V4-államoknak a következő években az unió.

A tervezett témák között szerepel még a régiók együttműködése, a lehetséges infrastrukturális beruházások, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a gazdasági versenyképesség erősítéséhez, valamint az, hogy a globális erőtérben milyen szerepet játszhatnak ezen államok - részletezte.

A miniszter közölte: a kormány ülésén áttekintették a kapcsolódó programokat, azt részletesen egyeztették. A magyar elnökség július 1-jétől 2018. június 30-áig tart.

Kitért arra is, hogy zajlanak a 2020 utáni időszak költségvetési tárgyalásai az EU-val. Hozzátette: a Magyarországot érintő pénzügyi kérdések felülvizsgálata elől nem zárkóznak el, úgy ítélik meg, hogy Magyarország egy olyan szuverén állam, amely a partnerség jegyében együttműködik az unióval, teljesíti kötelezettségeit, él jogaival, de nem engedhet semmilyen zsarolásnak.

Csak olyan megegyezésre van lehetőség, amely az ország érdekeit szolgálja - rögzítette.

Lázár János kifejtette: a szerdai kormányülésen áttekintették a Határtalanul! programot - amellyel eddig több mint 170 ezer általános iskolás jutott el határon túli területekre osztálykiránduláson -, valamint a Bethlen Gábor Alap tevékenységét, amelyen keresztül tavaly 62 milliárd forintot kaptak támogatásra határon túli magyarok.

A Miniszterelnökség vezetője beszélt egészségügyi kérdésekről, tudatva: a Sportkórház döntő része június végéig - a sebészet augusztusban - átköltözik egy korábbi klinikai épületbe a XI. kerületbe. Emellett első olvasatban megtárgyalták az Egészséges Budapestért programot és a Semmelweis Egyetem fejlesztési programját.

Lázár János kérdésre beszélt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát. Szerinte meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett.

A tárcavezető azt mondta: legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a csokkal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a csokot ajánlják az igénylőknek, hanem inkább saját terméküket.

További felvetésre jelezte: szeptemberben a Modern városok programban részt vevő minden települést meghívnak, és egyeztetnek velük. Azt látja, hogy akadnak elmaradások, mert vannak jogi bizonytalanságok. Példaként hozta: az Európai Bizottság most járult hozzá, hogy állami tulajdonú ipari terület is kaphasson uniós forrást.

Arról, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök levélben fordult a bankszövetséghez, mert nem tudtak hitelt felvenni a bankrendszerből, azt mondta: nem követi a pártok pénzügyeit, az az elvárása parlamenti képviselőként, hogy azok átláthatóak és törvényesek legyenek.

A pártfinanszírozási törvény az egyik legszigorúbb Európában, azt mindenkinek be kell tartania, ha nem ezt teszik, a következményeket viselni kell - mondta. Megjegyezte: az ő lelkiismeretük tiszta, volt egy javaslatuk, amely azonban nem kapta meg a többséget a parlamentben.

A külföldről támogatott szervezeteket érintő törvény elfogadása után a TASZ-tól és a Helsinki Bizottságtól érkezett jelzésekről, a kilátásba helyezett polgári elégedetlenségről a miniszter azt mondta: demokrácia van, mindenki elég sok mindent megtehet, ha viseli a következményeit.

Magyarország egy olyan ország, ahol a törvények mindenkire vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartania - jelentette ki.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kritikájára úgy reagált: a nagykövetség álláspontját tiszteletben tartják, ez a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásoló kérdés.

Szerinte egyébként kizárt, hogy bárkit elrettentene az önszerveződéstől a jogszabály.

Arról is faggatták a minisztert, hogy sajtóhírek szerint polgári engedetlenségi képzést tartottak titkokban radikális aktivistáknak, ahol Gulyás Márton baloldali aktivista volt az előadó, és arra képezték ki a résztvevőket, hogy provokálják a rendőröket, azért, hogy egy tüntetésen közbelépjenek.

Lázár János erre azt mondta: a rendőrségnek a Gyurcsány-kormányzást leszámítva belső rendje és nagy gyakorlata van a tömegrendezvények, tüntetések kezelésére. Arra számít, hogy durva választási kampány lesz, várhatóak provokációk szeptembertől a tavaszi választásokig, de az a lényeg, hogy a józanságot, a törvényszerűséget a rendőrség tudja garantálni. Hozzátette: neki eddig pozitív tapasztalatai vannak.

A csillebérci tábor ügyében kérdésre azt közölte: a cél, hogy megállapodjanak a jelenlegi tulajdonosokkal, és sportlétesítmény jöjjön létre a területen.

Az I. kerületi polgármesterrel, Nagy Gábor Tamással (Fidesz-KDNP) kapcsolatban a sajtóban megjelent lakásügyeket firtató kérdésre azt felelte: szerinte önkormányzati lakásügyektől a polgármestereknek minden szinten távol kell tartaniuk magukat. A konkrét üggyel kapcsolatos véleményét úgy összegezte: "nekem nem tetszik".

Közölte egyúttal, hogy a Miniszterelnökséghez 9 lakás tartozik a budai Várban, amit helytelenít, mert szerinte nincs rájuk szükség, ezért nyilvános árverésen értékesítené őket.

Arra a kérdésre, hogy Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó egy interjúban kritikával illette őt, a miniszter úgy reagált: "ami a kormányban nem működik, vagy hiba, vagy elmaradt, az mind az én felelősségem. Ami jó, az a miniszterelnök eredménye".

- MTI -