Fulladoznak a sajószentpéteri szegények a rettenetes szmogban

Budapest, Edelény, Miskolc, Sajószentpéter - A szmogrekorder Sajószentpéteren a légszennyezettségre az is rátesz egy lapáttal, hogy sokan – jobb híján – hulladékkal vagy rongyokkal fűtenek. A szegényebbek viszont sokkal jobban szenvednek szmogriadó idején, a rossz minőségű lakókörnyezet, főleg a párásodás miatt kialakuló penésztől ugyanis gyakrabban alakul ki náluk asztma vagy allergia. A sajószentpéteri Fecskeszög telepen van, aki méretes oxigénpalackkal a szobában vészeli át a levegő kitisztulásáig még hátralévő napokat. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Azok ott, a szélén, 50 évvel le vannak maradva”

– szól ki a kocsijából egy férfi, miközben elgurul mellettünk a sajószentpéteri Fecskeszög telepen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros egyik – a három közül a legnagyobb – szegregátumában. Az utca vége felé mutat, válaszolva ezzel kérdésünkre: merre menjünk, ha olyasvalakivel szeretnénk beszélni, aki kénytelen fa helyett műanyaggal, ruhaanyaggal vagy más hulladékkal tüzelni.

A város legszélén szinte minden második házban fekete füstöt okádnak a kémények, a pernye pedig megül a kiadós mennyiségű hóval borított háztetőkön, ahhoz azonban mindenki ragaszkodik, hogy ő csak fával tüzel, a szomszéd viszont “mindenfélét összegyűjtöget”, és begyújt vele.

Dehát istenem, ha egyszer szegények és nincs más, nem lehet őket ezért hibáztatni”

– mondják többen is.

Szálló por

Január utolsó hétfőjén megint 760 százalékkal lépi túl az egészségügyi határértéket a levegő szállópor tartalma a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéteren. A város légszennyezettségben ezzel országos rekorder.

A Sajó völgye domborzati okok miatt hagyományosan az ország egyik legszmogosabb vidéke, az észak-déli fekvésű völgyben ugyanis jóval kevesebbet fúj a szél, így a levegő is lassabban tisztul.

A térség légszennyezettségének legfőbb okozói mára a közlekedés és a lakossági kibocsátás (tüzelőanyag égetés) lettek, 2013-ig ugyanis több jelentős ipari kibocsátó, köztük három hőerőmű: a tiszapalkonyai, tiszaújvárosi és kazincbarcikai AES Erőművek is bezártak.

A két legfőbb tényező közül is a lakossági kibocsátás az, ami az utóbbi nagyjából tíz évben átvette a vezető szerepet a szmogot okozó szállópor-kibocsátásban. A Környezetvédelmi Felügyelőség a “Sajó völgye” zónáról elérhető legfrissebb, 2013-as légszennyezettségi jelentése szerint ez azért történt, mert “egyre több háztartás tér át szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben”.

Köpi a füstöt a “Salgó”

Itt dolgozom az egyik közeli falerakatnál: fűrészelek, hasogatok, és a munkám fejében 5-6 ezer forint értékben, úgy 1,5-2 mázsa fát hozhatok el onnét, azzal fűtünk. Nekünk nem telik gázos lakásra”

– magyarázza János, aki feleségével, Rózsával és négy gyerekükkel él a Fecskeszög telepen. A házuk albérlet, tulajdonosa évekkel ezelőtt Kanadába költözött.

Téli hidegben csak egy szobát tudnak melegre felfűteni, és mivel Rózsa a két legkisebbik, óvodáskorúnál fiatalabb gyerekükkel egész nap otthon van, egész nap kell tüzelni. Erre egy “Salgó” márkájú ősrégi sparheltet használnak, amin egyúttal a főzést és az ételek melegítését is megoldják Jánosék.

Tudom, hogy ha gázzal fűtenénk, sokkal kevésbé szennyeznénk a levegőt. Dolgoztam a százhalombattai olajfinomítóban, tudom, mi az a légszennyezés. De azért nem mindegy, hogy havi 30 vagy 70 ezer forint megy el a fűtésre”

– mondja János, aki szerint így van ezzel a környezetében mindenki: az utcában is csak két ember fűt gázzal.

Egy köbméter, azaz körülbelül 7 mázsa fa egy Jánosékéhoz hasonló, alacsony komfortos lakásban úgy egy hónapig elég, piaci ára pedig 15-23 ezer forint között mozog, a fa fajtájától (és szárazságától) függően.

“Pont most fogyott el…”

Sajószentpéteren is van lehetőség szociális alapon tűzifa támogatás igénylésére – a telepen lakókkal beszélgetve kiderül, hogy szinte mindenki igénybe vette már.

Pont most fogyott el. Most jön az, hogy heti adagokban, zsákonként tudjuk csak megvenni a szükséges tűzifát, éppen ahogy pénzünk lesz rá”

– mondja egy fiatal nő, Jánosék szomszédjában. Ebben a háztartásban három generáció tagjai laknak együtt, akik közül most a legidősebb, a 75 éves Juli néni szenved a leginkább a szmogtól – ezt a szobájában álló óriási oxigéngép is jól jelzi.

“A tüdőm és a szívem oxigénhiányos egy krónikus rendellenesség miatt, januárban kaptam ezt az oxigénpalackot, az edelényi kórház tüdőosztályán írták fel” – mondja.

Juli néni saját szobájában külön kályhával fűt, és töredelmesen bevallja, muszáj néha, ha nincs fa, rongyot, gumit, rossz cipőt égetnie benne.

Ha eszünk, nincs tüzelő, ha tüzelünk, nincs mit enni”

– teszi hozzá keserűen az egyébként mosolygós asszony. Fia hozzáteszi: sokan itt a környéken vasúti talpfával is fűtenek, de attól – illetve a kátránytól, amivel a fát kezelik – Juli néni egyből fullad.

Nem csak tudatlanságból

“A kibocsátások rendeletben történő szabályozása az önkormányzati testület feladata” – írja a már említett, a Sajó völgye zóna levegőminőségének javítására kiadott Intézkedési Program, amely azt javasolja, hogy az önkormányzatok rendeletekkel tiltsák meg az avar és a kerti hulladék égetését, és szabályozzák a lakossági tüzelőanyag használatot – ezen belül is írják elő, hogy csak kereskedelmi forgalomban kapható anyagokkal lehessen tüzelni -, és szankcionálják valahogy a szabálysértéseket.

Csakhogy Sajószentpéteren, és a Sajó völgye más településein, ahogy Juli néni esete is mutatja, legtöbbször nem pusztán tudatlanságból vagy érdektelenségből gyújtanak be ruhával, gumival vagy műanyag hulladékkal a lakosok, hanem mert egyszerűen elfogyott a tűzifájuk vagy szenük, és éppen nincs pénzük újabb adagra. Ezért - a jelentés is kitér rá - az önkormányzatok többsége nem bünteti a két fent említett tevékenységet.

Sajószentpéter polgármestere, Faragó Péter szerint az önkormányzat nem is ellenőrizheti, mivel tüzelnek a település háztartásai: "nincs jogom bemenni a lakásokba megnézni ezt" - mondta -, "maximum jelezhetjük a katasztrófavédelemnek, ha fekete füstöt látunk kijönni egy kéményen."

Sajószentpéteren ugyanis sokan élnek szegénységben: a 2660 fő rendszeres szociális támogatásban részesülő közül körülbelül a felének nem éri el a nyugdíj legkisebb összegének felét, 28500 forintot a havi jövedelme. A város szegényeinek nagy része a központtól a Sajó-töltés által elvágott szegregátumban, a több mint kétezer fős Fecskeszög telepen él, rossz lakhatási körülmények között. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt 62 százalék, az egyszobás lakásoké 59 százalék. Mindkét arányszám jóval magasabb a városi átlagnál.

A legnagyobb kárvallottak

A rossz lakókörnyezet azért is fontos, mert emiatt lesznek a sajószentpéteri Fecskeszög telepen élők a város légszennyezettségének legnagyobb kárvallottjai. A legrosszabb körülmények között lakók ugyanis sokkal gyakrabban szenvednek már amúgy is valamilyen krónikus légzőszervi betegségben, így a szmog is jobban kínozza őket, mint az egészségeseket. Rendszeresen fulladnak.

A krónikus légúti betegségek pedig úgy függnek össze a rossz lakáskörülményekkel, hogy nagyrészt a falakon megjelenő penész okozza őket – ugyanis a penészgombák levegőben szálló spórái képesek bejutni a légzőrendszerbe (ha elég kicsik, akár a hörgőkbe és a hörgőcskékbe is), ahol gyulladást és allergiás tüneteket, asztmát okozhatnak.

A penész kialakulásának alapvető oka a beltéri levegő túlzott páratartalma és az ezzel járó páralecsapódás. A penészesedés elindulhat fokozott páratermelés hatására – például, ha egy kis szűk lakásban túl sokan laknak -, a szellőzés hiánya, a csökkentett vagy szakaszos fűtéskor a hideg felületeken történő páralecsapódás miatt, de gyakori ok, hogy rossz szigetelés miatt lehűlő határoló falakon lecsapódó pára idézi elő.

A sajószentpéteri Fecskeszög telepen sétáló járókelőket megszólítva kiderül, szinte mindenkinek van a családjában olyasvalaki, legyen gyerek vagy felnőtt, aki a mostani durva szmogban rendszeresen fullad. Többek zsebében kéznél is van az asztma pipa.

A lakókörnyezet minősége és a lakók egészségi állapota közötti összefüggést az Országos Közegészségügyi Intézet által 2007-ben kiadott, “Lakás és egészség” című tanulmány is részletezi, amely közel 20000 család 7-11 éves gyermekének egészségi állapota és a környezeti kockázatok közötti összefüggést vizsgálta. Eszerint Sajószentpéteren és Hódmezővásárhelyen jelezték a leggyakrabban a megkérdezett szülők a lakás nedvesedését, penészesedését – mintegy 40 százalékos arányban.

Full house Edelényben

A Sajó völgyében az elhúzódó szmogriadó alatt teljes kihasználtsággal üzemelnek a környék kórházainak tüdőosztályai is. Sajószentpéteren az egyik belvárosi szupermarket parkolójában az autója csomagtartójába pakoló János, a középkorú ex-fociedző, épp az edelényi kórházba készül. Orvosa tanácsára befekszik a hétvégére.

5 napja hörgőhuruttal járok naponta a kórházba, sókamrába és infúziós kezelésre, de a doktornő javaslatára most befekszem, mert itthon nem tudok gyógyulni. Most épp felszabadult egy hely, hát kihasználom”

– mondja. János szerint nem csak a tüzelés, hanem a várost átszelő 26-os főút autósforgalma is ludas a szmogban, amit egy elkerülő megépítésével lehetne orvosolni. Ez a kérdés pedig már régóta napirenden van a városban.

Engem tüdőrákkal műtöttek. Igaz, hogy már két éve, de azért nem tesz jót nekem a szmog. Ezért, ha tehetem, a gyerekeknél töltöm az időt Miskolctapolcán, ott híresen jó a levegő”

– magyarázza ugyanott, a parkolóban egy idős hölgy.

- Neuberger Eszter | abcug.hu -

„Teljes feszültségben élek, nehogy valaki megfagyjon” - Kivérezteti a kormány az önkormányzatokat, ezért nem jut tűzifára?

Elfogyott az állami pályázaton nyert szociális tűzifa, ezért plusz támogatást kért a belügyminisztertől a kübekházi polgármester. Szerinte azért nem jut elég fa, mert a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. Idén például négymillió forinttal kisebb állami normatívát kaptak szociális célokra, mint tavaly, pedig már az sem volt elég.

„Amikor nincs fám, akkor cipőt dobok rá, meg rongyot” – Hogyan vészelik át Lyukóvölgyben a szegények a rekordhideget?

Sütővel fűtik fel a lakást, ronggyal gyújtják be a kályhát és majd minden nap tüzet raknak a közkutak alatt Miskolc legnagyobb szegénytelepének lakói. Lyukóvölgyet szinte megbénította a januári havazás, elmaradt a postás, a betegszállító, és korcsolyapályává váltak az utcák, amelyeket főleg a helyiek takarítanak. Hogyan vészelik át a szegények a rekordhideget?