Mire jut és mennyi Miskolcon?

Miskolc - A miskolci testület döntött, az idén 25,6 milliárd forintból gazdálkodik a város.Ez ugyanis az idei költségvetés bevételi-kiadási főösszege, amely 8,4 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly. A csökkenés a működési bevételeknél is érzékelhető – 2,1 milliárd forint –, amit egyrészt a szociális ellátórendszerben bekövetkezett változásokkal indokolnak, másrészt azzal, hogy az önkormányzat adóerő-képességének javulása miatt a központi támogatásból kevesebb jut. Mint ismert ugyanis: ha egy városban a helyi adóbevételek jól alakulnak, akkor az állam gyakorlatilag csökkenti a központi támogatás mértékét.

A működési kiadások esetében az idén 22,6 milliárdot irányzott elő az önkormányzat, ami 3,7 milliárd forintos csökkenést mutat a tavalyihoz képest.

Közfoglalkoztatás

A már elfogadott büdzsé sorait megvizsgálva látszik, a legtöbb ágazat esetében ugyanaz az összeg szerepel, mint tavaly, vagy az előző évhez képest visszalépés mutatkozik. Néhány tétel: a városüzemeltetési feladatokra az előző évitől 103 millió forinttal kevesebb jut, az MVK Zrt. önkormányzati támogatása 210 millió forinttal csökken, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. támogatása megegyezik az előző évivel.

A közfoglalkoztatás, illetve a közmunkaprogramok önrészének támogatására a következő tételek szerepelnek: a Városgazda támogatásán belül a Start közmunkaprogram önrészére 31,2 millió forint, az önkormányzati közfoglalkoztatás önrészére 135 millió forint, a Kistérségen belül tervezett Start közmunka­program önrészére 10,9 millió forintot különítettek el, ezek a 2014. évi eredeti előirányzattal megegyező összegek.

Beruházási feladatokra a költségvetésben 2,8 milliárd forintot terveztek, amely jelentősen, 4,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. A kevesebb beruházást azzal indokolják a költségvetés készítői, hogy az új EU költségvetési ciklusnak most van a fordulópontja. „…Miskolc az új periódusban 35,26 milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezik, jelenleg még az új program tervezése zajlik, s a projektek évenkénti ütemezésére a költségvetés elfogadását követően kerül majd sor. A pályázatok egy része már az év második felében, illetve döntően a 2016-os évtől kezdődően indulhat el.”

Jelentős összeg

Kiemelkedő tétel az idei büdzsében a közbiztonságra fordítható összeg, ami 650 millió forint lett, így 127 millió forinttal több jut erre a területre, mint az elmúlt évben.

A büdzséből 20,3 százalék jut oktatásra: 5,1 milliárd forint. A kultúrára, idegenforgalomra pedig közel 3 milliárd forintot költhetünk.

- N. Szántó Rita -

Egy kérdés – három válasz

A költségvetés elfogadása után újra megkérdeztük a frakcióvezetőket, hogyan látják az idén Miskolc gazdálkodását.

Soós Attila, a Fidesz frakcióvezetője azt válaszolta: a költségvetés tényszámaival kapcsolatban forduljunk a hivatalhoz, a konkrét számok és a pénzek felhasználása ugyanis nem politikai, hanem végrehajtási kérdés. (A nyilatkozat megértésével kapcsolatos fontos tudnivaló, hogy a város ügyeiben a miskolci közgyűlés dönt. A képviselő-testületben jelenleg a Fidesz és a KDNP frakcióiba tartozók adják azt a többséget, amelyik a közjó szolgálatában a fideszes városvezetést támogatja. Hogy végül melyik ügyben milyen döntés születik, azt számos tény és körülmény befolyásolja. Ezek közül lényeges, hogy a pártok a választási kampányban mit ígértek a polgároknak. A város életében a legfontosabb döntések általában az éves költségvetésben fogalmazódnak meg: mire és mennyit költenek, mire jut kevesebb, vagy mire nem jut egyáltalán – mit és hogyan tudnak teljesíteni a választási ígéretekből – a Szerk.)

Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője nem reagált megkeresésünkre.

Dr. Simon Gábor frakcióvezető, MSZP: Ez egy lebutított költségvetés, hiszen 8,4 milliárddal kevesebb a főösszeg, mint tavaly. Beruházási feladatokra 4,6 milliárd forinttal alacsonyabb összeg jut, mint az előző évben. Ugyanakkor e minimális beruházást is 1,5 milliárd forintos hitel felvételével szeretnék megvalósítani, miközben azt propagálják, hogy Miskolc megszabadult az adósságától, s nem is vesz fel újat. És kitérnék arra is, hogy a szociális ellátórendszer átalakításának az volt a célja, hogy minél kevesebb ember éljen segélyből, minél többen kerüljenek vissza a munka világába. A közfoglalkoztatást illetően ez a cél a büdzsében nem érhető tetten. Hol van itt az ígért közfoglalkoztatás-bővülés? Mi lesz azokkal az emberekkel, akik kiszorulnak a szociális ellátórendszerből?

Jakab Péter frakcióvezető, Jobbik: Városüzemeltetésre feleannyit költ a város, mint tavaly: kevesebb jut köztisztaságra, parkfenntartásra, belvízelvezetésre, út- és hídkarbantartásra. Fejlesztések tekintetben az uniós források harmadát kívánják lehívni, mindössze 2,8 milliárd forintot, ami nem tesz lehetővé jelentős beruházásokat. A város ráadásul 1,5 milliárdos hitelre szorul, immár 15,1 milliárdos adósságszolgálatot görgetve maga előtt. A közétkeztetés élelmiszer normatívája 10 százalékkal drágul, ami a térítési díjakban is meg fog jelenni. A bűnözés megfékezésére több jut 127 millió forinttal éves szinten, ugyanakkor az együttélési problémákat tovább mélyítő felzárkóztató programokra márciusig 108 milliót szavazott meg a Fidesz.