Választás 2014 | A választói aktivitás és a társadalmi státusz

Vidéken gyakran ma is „úri huncutság"-ként tekintenek a politikára.Hasonlóan a korábbi választások adataihoz, az idén is a jogosultak várhatóan körülbelül 60 százaléka fog majd az urnákhoz járulni – mondta el lapunknak dr. Murányi István szociológus. – De jure nem vet fel legitimációs kérdést, ha adott esetben kevesebben szavaznak, mint a korábbi országgyű­lési választásokon, mivel még egy 50 százalék körüli részvételi eredmény esetében sem beszélhetnénk a legitimáció hiányáról. Nyilván a vesztes de facto érveléssel fogja hiányolni a legitimációt, de ez természetes – tette hozzá.

Távolságtartás

A politikai szociológiával foglalkozó szakember szerint a magyarok alacsony választói aktivitása – hasonlóan a politikai részvétel más jellemzőihez – a magyar politikai kultúra egyik sajátossága. A politika világától való távolságtartás olyan generációkról generációkra hagyományozódó történelmi örökség, amely a rendszerváltozást követő időszakban csak megerősödött. A magyar társadalom túlnyomó többsége azt tapasztalja, hogy változatlanul alattvalója és nem résztvevője a politika alakításának.

– Ez összefüggésben van azzal, hogy hazánkban mind a politika, mind pedig a politikus presztízse közép-európai összevetésben is kirívóan alacsony. Mindezek nagyon komoly demokráciai deficitjei a magyar társadalomnak – jelentette ki dr. Murányi István.

A kampányról szólva arról beszélt, hogy az valójában a bizonytalanoknak, ingadozóknak szól, hiszen ők azok, akik eldöntik a voksolás kimenetelét. Az elkötelezetteket ugyanis nem kell meggyőz­ni, a számuk pedig nem több né­hány százezernél.

– Szoros összefüggés mutatható ki a választói aktivitás és a társadalmi státusz között. A tudatos szavazó urbanizáltabb környezetben él, magasabb iskolai végzettségű, hiszen tájékozottabb és fogékonyabb a közéletre. Ezzel szemben vidéken ma is amolyan „úri huncutság"-ként tekintenek a politikára.

– A nemeket tekintve pedig az állapítható meg, hogy a férfiak valamivel nagyobb arányban nyilvánítanak politikai véleményt, de ebből nem következik, hogy e mellé aktív tudatosság társulna – jegyezte meg.

Hangsúlyozta továbbá, hogy alapvetően férfiszerephez kötött a politika, és ez tükröződik vissza a meghatározó politikai szereplők arányaiban is. Mint fogalmazott, nem teljesen alaptalanul fogja fel egyfajta harcként a magyar társadalom a politikai mező történéseit. A „harc", a „forradalom", vagy a „támadás" szavak révén ez köszön vissza a politikai kommunikációban is.

A társadalom termeli

– A tudatosság és a politikához való viszony formálása teljes mértékben a politikai eliten múlik. De a politikai kultúrát törvénnyel nem lehet megváltoztatni, az csak hosszú távú folyamat eredménye lehet. No, de a politikai elit is olyan, amilyet a társadalom kitermel – tette hozzá dr. Murányi István.

HBN-SZZSL