Helyi közélet

2013.06.12. 10:04

„Hatalmas érték az universitas”

Miskolc - Vajon milyen hatással lenne Miskolcra az egyetemi karok megszűnése?

Miskolc - Vajon milyen hatással lenne Miskolcra az egyetemi karok megszűnése?Döntés még nincs, de már egyre több helyről hallani, hogy a kormányzati elképzelések szerint a Miskolci Egyetem műszaki egyetemként működne tovább, azaz megszűnne a jogi-, a közgazdaságtudományi és a bölcsészkar. Vajon milyen hatással lenne ez Miskolcra? Sorozatunkban keressük a választ a kérdésre.

Czibere Tibor 1978-tól 1986-ig volt az egyetem rektora, az ő idejében indult a bővülés: 1981-ben alakult a jogi kar, s már elindultak az előkészületei a gazdaságtudományi karnak is. (1987-ben alakult meg.)

Külföldi példa

– Nem értek egyet a karok esetleges megszüntetésével, bűn lenne, hozzá nem értés, felelőtlenség – fogalmazott. Annak idején ő volt, aki Magyarországon először tett lépéseket, hogy egy egyetemet universitasszá szervezzenek. Hogy miért?

– Tudományos kutatóként fiatalon megismertem a világot. Előbb voltam docens a nyugat-berlini egyetemen, mint Miskolcon. Láttam, hogy külföldön hogyan működnek az egyetemek: a tudományok széles körét oktatják. Ezért Miskolcon mindent támogattam, ami az egyetem bővítését célozta. Biztos voltam abban, hogy nem különálló intézményként, hanem egyetemi környezetben kell a fejlesztéseket végrehajtani. Így bár már az ELTE kihelyezett tagozataként volt jogászképzés Miskolcon, ennek tovább fejlesztéseként szorgalmaztam, hogy az egyetem karaként működjön tovább. Mindez a megye és a város vezetése támogatásával történhetett meg.

Nem „egyéni biznisz”

– Olyan folyamat indult meg, amely során egyre kevesebben tudnak eljutni a felsőoktatás szintjére – mondta Bessenyei Lajos, aki 1997 és 2006 között 9 éven át volt az egyetem rektora. – Az európai országokban a lakosság 40-50 százaléka egyetemet végzett, nálunk ez a szám a 30 százalék irányába csökken.

Bessenyei Lajos nem ért egyet azzal, hogy a tanulás „egyéni biznisz” lenne. Létezik ugyanis a közjó fogalma: a nemzetnek pedig az a jó, ha minél több a felsőfokú tudással bíró ember. Borzasztóan károsnak tartja a szemléletet, amely egymással szembe állítja a szakképzést és az egyetemi képzést. Úgy látja, a kettőt együtt kellene kezelni, sőt, az egyik átmehet a másikba.

– Az egyetem mindig külön világ volt, ez abban is érződött, hogy a központi költségvetéshez nem járult hozzá a régió. Márpedig külföldön rengeteg példa van erre. Nincsenek tudatában, hogy mekkora érték az universitas: kulturális kisugárzása van annak, ha sok a városban a bölcsész, a jogász, a mérnök. A hangulat, a kulturáltsági szint, a tájékozottsági szint az élet minden szövetébe begyűrűzik.

Veszélyes piaci szemlélet

Bessenyei Lajos úgy látja, objektív és reális helyzetértékelésre lenne szükség. Ami viszont a legveszélyesebb, az a piaci szemlélet ebben az ügyben. Végig kell gondolni, milyen központi, regionális, uniós forrásokra van kilátás az egyetem működtetéséhez. Ezek függvényében kellene átgondolni, hogyan alakuljanak át a képzések. Mert változásra szükség van, de azzal nem ért egyet, fogalmaz, hogy le kellene bontani, ami eddig felépült.

- ÉM-HM -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában