Gyermekgyilkosság - Dr. Répássy Róbert: „A falig elmentünk”

Budapest, Miskolc - A Magyarországon kiróható legsúlyosabb büntetés, talán a halálbüntetésnél is súlyosabb, véli az államtitkár.– Az új Btk.-ban a büntetési tételeknél egyféle belső arányossági rendszerben gondolkodtunk. Az emberölés legsúlyosabb, minősített esetei tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújthatók. Abban pedig a hatályos és a nyártól bevezetendő új Btk. között nincs különbség, hogy a 14 év alatti, gyermekkorúak sérelmére elkövetett emberölés ilyen minősített esetnek számít. Márpedig az első Orbán-kormány alatti módosítás óta, amit szintén nagy vita előzött meg, minősített emberölés esetén a bíróság kimondhatja, hogy az elkövető feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyéb esetben a feltételes szabadságlábra helyezés legkorábban 30 év múlva jöhet szóba, ami az új Btk. szerint 40 évre módosult. Ez is példa arra, hogy az élet elleni bűncselekmények büntetését illetően a falig elmentünk - mondta dr. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy rengetegen követelik a halálbüntetés visszaállítását a 11 éves kisfiú meggyilkolása miatt a világhálón.

– A halálbüntetés visszaállítása Magyarországon több érvényes nemzetközi egyezmény miatt sem elméletileg, sem gyakorlatilag, szóba sem jöhet: az élettől való megfosztás nem alkotmányos. A 47 tagú Európa Tanácsnak egyedül Belorusszia nem tagja, legfőképp amiatt, mert ott megengedett a halálbüntetés: egyetlen kivételként Európában. S bár az USA egyes államaiban és Ázsiában létezik halálbüntetés, vitatott a visszatartó hatása. Egzakt adatok ugyan nincsenek erre vonatkozóan, de az, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek között magasabb az öngyilkossági kísérletek száma, azt mutatja, hogy ennek elviselése súlyosabb büntetésnek számít, mint maga a halálbüntetés – jelentette ki az államtitkár.

A konkrét eset kapcsán felvetettük: eredményezhet-e az elkövetők számára enyhítést egy esetleges elmeorvos-szakértői vélemény.

– Az emberölésre vonatkozóan majdnem mindig a beszámíthatósági képességet vizsgálják: az elkövető képes volt-e belátni, hogy amit tesz, az gyilkosság. A konkrét esetben az, hogy hosszú ideje készülődtek tettükre az elkövetők, szinte kizárja, hogy ezt ne tudták volna megítélni. Egyébként a kényszergyógykezelésre vonatkozóan is szigorodott a Btk., míg a még hatályos szerint a maximum 10 év, az új Btk.: az orvos mérlegelésétől teszi függővé a kényszergyógykezelés hosszát, azaz akár korlátlan idejű is lehet.

Dr. Répássy Róberttel azt is tisztáztuk: a bíróságnak az elkövetéskor hatályos törvénykönyv szerint kell eljárnia. Továbbá a gyilkosságra felbujtó ugyanannyira büntethető, mint a tényleges elkövető - sőt, tette olykor még súlyosabb megítélés alá is esik.

Szalóczi Katalin

Arányok - Súlyosak között legsúlyosabb

Jelenleg Magyarország büntetés-végrehajtási intézeteiben több mint 300 életfogytiglanra ítélt elkövető tölti büntetését; közülük 21 olyan van, akit (erre 1998 óta van lehetőség a Btk. szerint) tényleges életfogytiglanra ítéltek.

Van, amikor hóhérért kiáltunk