Alapszabály: látni és jól látszani

Itt az ősz, vezetés közben igazodnunk kell a megváltozott látási és útviszonyokhoz.Ősszel - főleg a reggeli, a délutáni és az esti időszakban - a látási viszonyok már rosszak, hosszabb ideig kell üzemeltetnünk járművünk világítóberendezéseit, ezért fontos, hogy azok hibátlanul működjenek. A rosszul beállított fényszórók nem csak a szembejövőket vakíthatják el, de azzal, hogy magasabban világítják meg a ködöt előttünk, gyakorlatilag egy átláthatatlan fényfüggönyt is létrehoznak.

Gyakorta elkövetik az autóvezetők azt a hibát, hogy ködben is használják az országúti fényszórót, ami a párás levegőn nem hatol át, de szintén fényfüggönyt eredményez. Célszerűbb ilyenkor a mélyebben elhelyezett ködlámpákat használni, de azt is csak módjával: lakott területen belül, vagy ha közelről követünk egy másik autót, célszerű lekapcsolni, hogy az előttünk közlekedőt ne vakítsuk el. Már csak azért is érdemes előzékenynek lennünk, mert részben helyettünk is ő lát. A hátsó ködlámpa használatával is csínján kell bánni. Országúton használjuk bátran, de ha a hátunk mögött jön valaki, inkább kapcsoljuk ki, mert nem elég, hogy az állandó intenzív vörös fény lyukat éget a retinájába, még a féklámpánkat is nehezebben fogja érzékelni - az pedig a mi érdekünk is, hogy a bennünket követő számára időben kiderüljön, hogy lassítunk.

Ugyan az energia nincs ingyen, mégis megéri nap közben is tompított fényszórót használni, mert jelentősen nem növeli meg az autó fogyasztását, mégis nagyobb távolságból észlelhet bennünket a többi közlekedő.

Ha már jól látszunk, az se árt, ha mi magunk látunk: a fényszórókat és a szélvédőket érdemes gyakrabban tisztítani, az ablakmosó tartályában pedig mindig legyen elegendő fagytűrő folyadék. Az út gyakran nyálkás, sáros, az ablakot időnként mosni kell, nincs mese. Ködös időben amúgy is illik időről időre bekapcsolni az ablaktörlőt, mert a levegő páratartalma észrevétlenül képes kicsapódni a szélvédőn. Ha belülről is párásodik az üveg, ősszel, télen is használjuk a légkondicionálót, vagy résnyire nyissuk meg az ablakokat. Ez utóbbi már azért sem rossz ötlet, mert így a külső zajok is jobban beszűrődnek, s ha nem is látjuk tisztán a többi közlekedőt, legalább hallhatjuk az általuk keltett zajt, aminek jó részét amúgy is tompítja a köd.

Az autóban dohányzás növeli a szélvédő belső párásodásának lehetőségét, így ha tehetjük, inkább autózzunk füstmentesen. Az utak csúszósabbak, még a blokkolásgátlóval szerelt autók is hosszabb úton állnak meg, emiatt célszerű a megszokottnál nagyobb követési távolságot hagyni - és ha a szomszéd sávban autózó ezt megtette, nem illik eléfurakodni. A sebesség helyes megválasztása is fontos. Olyan iramban autózzunk, hogy legalább a féktávolságra előre lássunk. Legjobb, ha igazodunk a forgalom ritmusához, és kerüljük az előzéseket. Ha mégis előznünk kell, ezt követően igyekezzünk "visszalassulni", mert a ködben, amikor kevés a viszonyítási pont, hajlamosabbak vagyunk apránként felgyorsulni. Ez főleg hosszabb úton jelent veszélyt, ráadásul ködben vezetni sokkal megterhelőbb, mint tiszta időben, ezért időnként célszerű megállni pár percre.

A gyalogosok a rossz időben behúzzák a nyakukat, és gyakran szó szerint nem látnak, nem hallanak, s a köd még fokozza is bennük az egyedüllét érzését, ezért az autóvezetőknek fokozottabban oda kell figyelniük rájuk is. Hasonló a helyzet a kerékpárosokkal. Legveszélyesebbek a kivilágítatlan bringások, de azokkal is résen kell lenni, akik használnak fényvisszaverő mellényt és a lámpákat, mert bennük hamis biztonságérzetet keltenek ezek az eszközök - ám ettől még nehezen észrevehetők.