Magyar érettségi, miskolci vélemények

Hétfőn délelőtt negyed 12-kor

már sorra jöttek ki az

érettségizők a Földes

Ferenc Gimnáziumból. Meg is ijedtem

kicsit, hiszen reggel azt az információt

kaptam az igazgatóhelyettestől,

délnél hamarabb ne menjek az

iskolába, mert addig tart az

érettségi, előtte nem tudok

diákokkal beszélni. Az ijedtségem

oka az volt: mi van, ha elkéstem, ha nem

találok olyan tanulót, aki elmondja:

nehéz volt-e a magyar.

Szerencsém volt, találtam, és

meglepően közlékenyek voltak a

diákok. Boldogan, megkönnyebülve

mesélték: a magyar könnyű volt,

szinte tanulni sem kellett rá.

Elsőként arról

érdeklődtem, hogy mi az oka annak, hogy

dél előtt már az utcán van az

érettségizők

többsége. Erre a kérdésemre

Osváth Bence adta meg a

választ: „Egy földesista

számára ciki lenne, ha a teljes

időt, a 240 percet

kihasználná.” Persze ezt

félig tréfásan mondta, de azt nem,

hogy könnyű volt az idei magyar

tételsor.

Mint mondta: aki tud olvasni, jó

eredményt érhetett el, nagy tárgyi

tudásra nem is volt szükség.

Sikerülni fog!
Bence hétfőn reggel

háromnegyed nyolckor már az iskolapadban

ült, megitta szokásos energiaitalát

és várta a feladatok

kihirdetését – mesélte.

Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz az

érettségi – tette hozzá.

Pontosan nyolc órakor megtudta, de

szerencséje volt, mert nehezebbre

számított – mondta. Mikor

meghallotta a feladatokat, megkönnyebbült, s

elhitte, amit szülei mondtak neki reggel: ne

izguljon, sikerülni fog.

A diákok azon

állításával, hogy a magyar

érettségire nem lehet

készülni, Kovácsné

Szeppelfeld Erzsébet, a Földes

Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese,

magyar szakos tanár azért vitatkozna.

Mint mondta: persze a szóbelire

konkrétabb tételeket kell majd

megtanulni, de az írásbelire is lehet

készülni. A négy év alatt

azonban annyit gyakorolják a diákok az

érvelést,

szövegértést, hogy ezért

gondolhatják, erre nem kell tanulni –

magyarázta. Az igazgatóhelyettes szerint

sokan választhatták az

érvelést, ami egy menekülő

útvonal a diákoknak – fogalmazott.

Hozzátette: de csapda is egyben, mert ennek

szabályai vannak, és kiderül az is,

hogy mennyire olvasott a tanuló.

– Az idei érettségit nem

érzem könnyebbnek, inkább

igényesebbnek az előző éviekhez

képest – hangsúlyozta.

Hozzátette: nagyobb szerepet kapott benne az

irodalom.

Vélemény a

tételekről

A középszintű magyar nyelv és

irodalom írásbeli

érettségi első része

szövegértési feladatsor

Mikszáth Kálmán

Jókai Mórról írott

regényének

epilógusáról tett föl

kérdéseket.
Kovácsné Szeppelfeld

Erzsébet: „Ehhez nem

szükséges ismerni a művet, sokkal

inkább szövegtant, grammatikát kell

tudni. Átlagos színvonalú

kérdéssor,

összeállítói igyekeztek nem

kifejtendő kérdéseket feltenni,

hanem olyat, amelyre objektív válasz

adható. A szövegértés nem

kizárólag magyar

érettségi

követelmény, hiszen ha ezt nem

sajátítja el a tanuló, az minden

tantárgynál problémát

okozhat.”

A második részben három feladat

közül egyet kell megoldaniuk a

vizsgázóknak. Az érvelési

feladatban idén – Spiró

György egy interjúrészlete

alapján – a mellett vagy az ellen kellett

érvelni, hogy a klasszikus magyar

írók művei a ma már

nehezebben érthető nyelvük miatt

átírandók-e egyszerűbb, a mai

nyelvhasználathoz közelebb

álló nyelvre.
Kovácsné Szeppelfeld

Erzsébet: „Örülök,

hogy az idén olyan témáról

kellett érvelni, amelynek van köze az

irodalomhoz. Az érvelés főbb

kritériumait megtanítjuk a

diákoknak, ezeket kellett itt

használniuk.”

A műelemzési feladat szövege

Lázár Ervin Csapda

című novellája volt.
Kovácsné Szeppelfeld

Erzsébet: „Ez volt a

legbájosabb történet, de csapda

helyzetet teremthet a diáknak, mert nem

pusztán tartalmat kellett ismertetni, hanem a

novella műfaji és térszerkezeti

leírását kellett elemezni.”

Az összehasonlító verselemzés

Petőfi Sándor és

Vörösmarty Mihály

egy-egy bordalának adott szempontok szerinti

összevetését várta.
Kovácsné Szeppelfeld

Erzsébet: „Az irodalom

iránt érzékenyebbek ezt

választhatták. Az új

érettségi lényege, hogy ne

bemagolt anyagot adjanak vissza a tanulók, hanem

a megtanultakat alkalmazzák.

Petőfiről,

Vörösmartyról

tanultak, a bordal, mint műfaj is tananyag, de

kimondottan ezt a két verset nem vették,

így a tanultak alapján kellett

összehasonlítást

végezniük.” 

Magyar nyelv és irodalomból

középszinten 1179

helyszínen 93 650

vizsgázó, emelt szinten 43

helyszínen 1416

vizsgázó tett

érettségi vizsgát.

Magyar mint idegen nyelvből

középszinten 47

helyszínen 88 diák, emelt

szinten 4 helyszínen 35 fiatal

érettségizett.

A vizsga középszinten 240

percig tartott. A

vizsgázóknak két

feladatlapot kellett megoldaniuk; a

szövegértési

részre 60, a

szövegalkotási részre

180 perc állt

rendelkezésükre.