Visszasírják az iskolák a szóbelit

Nem örülnek a középiskolák

a felvételi rendszer

változtatásának. Tudniillik annak,

hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumi

képzésre jelentkezőknek nem

szervezhettek szóbeli

írásbelit, a 4 osztályos

képzésre jelentkezőknek pedig nem

állíthattak össze saját

írásbeli feladatlapot.

Természetesen azokról a

gimnáziumokról van szó, amelyekben

évek óta a nagy a

túljelentkezés, és emiatt

központi írásbelit írtak a

diákok január végén.

Már érkeznek a jelentkezési lapok

a középiskolákba, de végleges

számok csak a jövő hét

végén várhatók.

Elvették a jogot

– A 6 osztályos képzés

arról szól, hogy olyan gyerekeket

vegyünk fel, akik többet akarnak tudni

társaiknál. Ezeket a gyerekeket pedig

joga lenne az iskoláknak kiválasztani.

Most ezt a jogunkat vették el – mutatott

rá a változtatás

hátrányaira Arday

István, az Avasi Gimnázium

igazgatója. – A 8.–osoknál

pedig az a probléma, hogy például

két tannyelvű osztályba úgy

vesszük föl a diákokat, hogy csak

szóban tudjuk megkérdezni őket,

nyelvi feladatlapot viszont már nem

tölthetnek ki. Egy jó feladatsor pedig sok

mindent mér – tette hozzá az

igazgató.

Szeptemberben mérnek

Hasonló véleményen van

Mariscsák István, a

Fráter György Katolikus Gimnázium

igazgatója is, aki

elöljáróban jelezte: gondot okoz

számukra a szóbeli

hiánya. Elsősorban azért, mert a 8

osztályos képzésben

meghirdették az angol és német

tagozatot. A magyar és matematika

írásbeliből pedig nem derül ki,

hogy a diákok milyen szinten állnak az

idegen nyelv terén.

– Most majd azt csináljuk, hogy

szeptemberben mérjük fel a gyerekek

tudását, és akkor

választjuk ki azokat, akik emelt szinten

tanulják az angolt vagy a németet.

Szerintem a mosdóvízzel kidobták a

gyereket, a víz meg a kádban maradt

– próbálta meg hasonlattal

érzékeltetni a helyzetet az

igazgató.

– A gyerekek sokszor a szóbeli

felvételin a biztatás

hatására jobban teljesítenek, mint

az írásbelin, amikor számukra

szokatlan feladatokkal kell megbirkózniuk. Az

írásbelinek ezzel

felértékelődött a tétje,

hiszen javítási lehetőség

nincs.

Az igazgatótól azt is

kérdeztük, hogyan választanak majd,

ha sok diák kap azonos pontszámot.

Megtudtuk: mivel egyházi iskoláról

van szó, elbeszélgetés is

tartanak, ahol kiderül a gyerekeknek a

valláshoz való viszonyul, valamint

hittanismeretük. Ez döntheti el, hogy ki lesz

a gimnázium tanulója.

Ha sűrű a mezőny

A Földes Ferenc Gimnázium

igazgatójától, Veres

Páltól is azt

kérdeztük, hogyan döntenek majd, ha

sok lesz az egyforma pontszámú

felvételiző, ugyanis ennek a

gimnáziumnak is van 6 osztályos

képzése. Az igazgató elmondta:

reméli, nem lesz túl

„sűrű a mezőny”. A

felvételi eredményét

egyébként az általános

iskolai eredmény is befolyásolja. Ha

még így is nehéz lesz

dönteni, akkor az a tanuló lesz

előnyben, aki valamely tanulmányi versenyen

jó eredményt ért el.

Akik felvételiztek

Nyolc osztályos gimnáziumba

felvételiztem. Kicsit sajnálom, hogy nem

lesz szóbeli, mert jó lett volna

javítani az írásbeli

eredményemen. Nem lett éppen rossz, olyan

közepes. De ha szóban felelhetnék

magyarból is és

matematikából is, akkor lehet, hogy

több pontom lenne.
Nemes Márk (10)

Szeretnék nyolc osztályos

gimnáziumba járni, ezért

megírtam a központi

írásbelit. Nekem az nagyon jó,

hogy nincs szóbeli, mert a

gimnázium igazgató nénije azt

mondta, hogy nagyon jó eredményt

értem el. 87 pontom lett a 100–ból.

Nem izgulnék a szóbelin, de azért

jobb, hogy nincs.
Sike Botond (11)

Mi változott?

– Az idei felvételi eljárás

egyik fő változása, hogy a hat-

és nyolc évfolyamos

középiskolába jelentkezőknek

nem kell szóbeli vizsgát

tenniük, az intézmények az

általános iskolai eredmények, vagy

jelentős túljelentkezésnél a

központi írásbeli

eredménye alapján dönthetnek a

felvételről

– A négy évfolyamos

intézmények a tanulmányi

eredmények, a központi

írásbeli alapján

határozhatnak, illetve korlátozott

számban tarthatnak szóbeli

meghallgatásokat is. Külön

írásbeli vizsgát azonban ezek az

intézmények sem szervezhetnek

– Az új szabályozás az

államtitkár szerint

áttekinthetőbb, egyszerűbb és a

diákok teljesítménye is jobban

összemérhető.