Fekália a nagyszobában, horogkereszt a falon Miskolcon

A Galagonyás felé vesszük az irányt a rekkenő hőségben, az út mellett bizalmatlan tekintetek méregetik szétmatricázott autónkat, oda se neki, lendületesen hajtunk a porban, illetve a néhol sárrá dagadt harminc-negyven centis elfolyásokban.

Keressük a tulajdonost, csak egy albérlőt találtunk, akinek feltesszük a kérdést: hogy került oda a fordított horogkereszt a falra? Ráadásul kétszer is? Jött a válasz: "valami hülyegyerek lehetett, itt mindent összefirkálnak". A szvasztika mellett találunk egy nevet is a falon ugyanazzal az anyaggal felkenve, (talán sárral, legalábbis reméljük, hogy azzal): Martin.

Az ott lakó hölgy csak annyit mond, "kár hogy így elcsúfították a házat mert nemrég volt festve" – ennek némileg ellentmond a foltokban lehullott vakolat - A horogkereszt mikor kerülhetett oda? "Több éve már, de hagyják már ezt a témát, elég szégyen, hogy a huszonegyedik században egy ilyen kikerülhet a falra." – majd nézte a földet a névtelenségbe burkolózó nő tovább. Nem laknak az épületben? "Dehogy laknak!" – az ablakok beverve – "Istálló volt ez korábban, ezért van ilyen büdös".

Jól kirajzolódik egy nedves csík a úton a ház felől indulva, nem valószínű, hogy eső rajzolt volna a porba, ráadásul penetráns egy szaga van, manapság inkább WC lehet a valamikori nagyszoba, a bekukkantást nem vállaljuk, mert rókafuttatás lenne a kíváncsiságból. Ki ez a Martin, aki felpengette a falra a horogkeresztet? "Valami hülyegyerek, lehetett. Nem ismerek ilyet" – majd nézte tovább a földet.

Elköszönünk, elindulunk, további gyanús csíkokat látunk kifolyni a házakból. Érdekes módon oldották meg a csatornázást, bár amíg a Martinféle észlények fognak szaladgálni és firkálni baromságokat a falra és a tulajdonos ezt még ott is hagyja, változás nem nagyon lesz, tovább fog folyni a fekália szépen a valaha volt tóba.

- sothis -

Kapcsolódó cikkek:

Cseppkőbarlang születése Miskolcon az aluljáróban?