Ittasan, bódultan vezetők - szélmalomharcot folytat a rendőrség

Bár a rendőrség komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kiszűrje az ittasan, vagy bódultan közlekedőket, és igyekszik folyamatosan kommunikálni is annak fontosságát, hogy ismerősünket, családtagunkat se engedjük ittasan volán mögé ülni, egyelőre távoli célnak tűnik, hogy eltűnjenek az ilyen vezetők. Ez persze egyébként is valahol szélmalomharc a rendőrség részéről, hiszen a szenvedélybetegséggel élőket nem lehet megakadályozni abban, hogy ittasan, vagy bódultan vezessenek. Illetőleg ez egészségügyi, társadalmi probléma, nem pedig a rendőrség feladata. A társadalmi problémára hívta fel a figyelmünket Domokos Tibor rendőr törzsőrmester, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság referense is, akivel a témáról beszélgettünk. 

– Ha ittasan akarok több dologra figyelni, az biztosan nem fog sikerülni, hiszen ittasan nem csak a reflexek, hanem a figyelem is romlik. Leszűkül a figyelem egyetlen egy pontra, hogy eltudjam vezetni a járművet. Nem figyel a többi közlekedőre maga körül. Nagyon könnyen okoznak ilyenkor maguknak, de sajnos másoknak is balesetet. Rémes, de gyakori eset, hogy az okozó kiszáll az autóból, míg a vétlennek csak egy rendőrt küldünk az otthonába a rossz hírrel. Azt pedig nagyon nehéz elmondani egy családnak, hogy a józanul vezető gyerekébe belehajt egy ittas sofőr, és emiatt az életét veszítette – mondja elöljáróban.

A járvány kicsit segített  

A pandémia alatt visszaesett az ittas vezetők száma megyénkben, de a feloldások után sajnos ismét emelkedett a számuk. Nem ritka, hogy egy jól sikerült buli után szombaton reggel beülnek az emberek az autóba. Ugyan már nem forog a világ, még érzik az alkohol ízét, de vezetésre alkalmasnak ítélik magukat.  

– Na ilyenkor van a baj. Ha valaki hajnalba hajlóan nagyobb mennyiséget iszik, akkor másnap még bőven bűncselekményi értéket lehet fújni a szondába. Az alkoholos vezetés azonban összetett probléma! A notóriusokkal, az alkoholistákkal nem nagyon lehet mit kezdeni, az nem közlekedési, hanem társadalmi probléma. Ő a boltba is ittasan fog bemenni, a buszra is így fog felszállni, a hivatalba, vagy a munkahelyére is így fog bemenni, tehát az autóba is beül ilyen állapotban. Ha valakinek a gondolkodása nem a normalitás szintjén van, akkor hiába mondjuk neki, hogy ne üljön be így az autóba, hiszen nem úgy gondolkodik, mint mi. Ha balesetet okoz, elgázol valakit, akkor persze szomorú lesz, de újra hozzá fog nyúlni az alkoholhoz, ami ebben a helyzetben még a fájdalma enyhítését is szolgálja. Tehát az ittas vezetés mögött társadalmi probléma húzódik, amit a rendőrség nem fog tudni megoldani – hangsúlyozza Domokos Tibor.

Buli után bódultan 

Amivel több problémájuk, feladatuk van, hiszen preventíven kell fellépni, az a buliból érkező fiatalok, akiknél az ittasság mellett megjelennek a különböző bódító szerek hatásai is. Az elterjed pszichoaktív szerek mellett, a jobb anyagi helyzetben élő gyerekeknél az LSD, a szórakoztató dogok, amfetamin. 
– Náluk gyakran jelentkezik a „superman-szindróma”, amikor királynak, egyetlennek, sebezhetetlennek gondolják magukat és versenyeznek az autójukkal. De ez sem véletlenül alakul ki, hiszen amit látunk ma a közlekedésben, az a társadalmi élet lecsapódása. A covid utáni felszabadultság, szabadosság megjelenik a közlekedésben is és ez a balesetek számának növekedését okozza. A járvány alatt nagyobb volt a félsz, tartottak attól is, hogy több rendőr van kint, akik ellenőrzik az utakat, de mostanra felszabadultak és az akkor kialakult tudatosságnak nyoma sincs. Carpe diem, éj a mának gondolattal csinálnak sok mindent. Nem volna ezzel gond, csak úgy éljek a mának, hogy közben a más életében se tegyek kárt. De az emberek nem szeretnek a felelősséggel szembe nézni. Ha valakinek nincs bekötve az öve mit mond először, ha megállítja a rendőr? Én bevoltam kötve, most vettem le. Azonnal kibújik a felelősség alól. De amikor emberéletről van szó, akkor már ezt nem lehet megtenni – hívja fel a figyelmet a referens.  

Nyáron könnyebben előfordul-e, hogy a melegben az emberek megisznak egy sört, aztán már lecsúszik több, vagy valami más alkohol is. Ezzel kapcsolatban azonban tudni kell, hogy a sör a bor mellett a leglassabban szívódik fel a szervezetben.  

– A zéró tolerancia pont arra jó, hogy az emberek gondolkodása a realitás talaján maradjon és fel se merüljön, hogy csak megiszok egy sört. Ma már a tudatosan fogyasztott alkohol nem mentesít valaki a tette elkövetése alól, a korábbi jogszabályban még nem így volt – mondja ennek kapcsán a törzsőrmester. 

Kánikulában nagyobb a kockázat 

Érdeklődtünk a szakembertől annak kapcsán is, hogy mennyire növeli a nagy kánikula a balesetek kockázatát? 

– Ez érinti az idősebb korosztályt, akik már alapvetően sokszor egészségügyi problémákkal küszködnek. A másik veszélyeztetett réteg pedig, akinek az idegrendszere ki van fáradva, merülve. Ha egy idős, magas vérnyomásban szenvedő ember feszültebben, idegesen ül be az autóba a hőségben, nagy az esélye, hogy a kormány mögött lesz rosszul. A cukorbetegeknél szintén kockázatosabb a hőség, főleg, ha nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű folyadékot, akkor akár be is kómázhatnak. Ezek közlekedési kockázatot jelentenek. Ha olyan autót látok szembe jönni, amely jobbra, balra megy az úton – akár mert ittas a sofőr, akár mert rosszul lett –, akkor félre kell állni az út jobb oldalára és reménykedni, hogy elmegy mellettem. Ha mégis nekem jön még mindig jobban járok, ha állok, mint, ha összeadódik a sebességünk – teszi hozzá Domokos Tibor.