Itthon van gáz, de az európai helyzet nagyon gáz

Békeidő és puskapor 

- Az elmúlt időszakban Európa nem számolt azzal, hogy bármikor is lehet válság, ezért jórészt liberalizálta a piaci működést, ami nagyon eredményes volt békeidőben. Magyarországon ezzel éppen ellentétes folyamatok játszódtak le. Például a gáztározókat visszavásároltuk, vagy olyan stratégiai cégekben mint a MOL, vagy a különböző erőművek, ott az állami tulajdon meghatározó arányát visszaszerezte Magyarország az elmúlt időszakban. 

Boncasztalon a jó ötletek 

Litkei Máté szerint az állami tulajdon erősödése miatt nagyon sok kritika is érte a magyar kormányt, hogy nem hagyja a piaci működést érvényesülni, miközben az akkori európai példák más tendenciákat mutattak. 

- Például Németországban 20 százalékos a teljes német gáztározói kapacitásban az orosz részesedés. Ez egészen addig, amíg az energiaválság és a háború ki nem tört, nem tűnt problémának, ahogy az sem, hogy például a hosszútávú szerződéseket sorra mondták fel az európai országok az energiaszállító exportőrökkel. Ahol ez nem történt meg, ott a mai napig a többségét az energiának - közel kétharmadát –, hosszú távú szerződésekkel garantálják. Ennek az lett a következménye, hogy amikor egyszerre nőtt meg a világon az energiaigény, az energiaszállítók elsősorban Ázsia irányába indították meg a szállítmányokat, ugyanis ez szerződéses kötelezettségük volt. Európában eközben az azonnali piacokon vásárolták az energiát, ahogyan ezt többségében most is teszik a mai napig. Ez sem tűnt problémának, mert egészen az energiaválság kitöréséig érvényesülni tudott a legolcsóbb energiahordozó, de most, amikor szűkösség van, ez igen nagy problémát jelent – vázolta a helyzetet a szakértő.

Tervek 7 hónapja

- A háború kitörését követően magyar kormány közzétett egy energia veszélyhelyzeti tervet, ami 8 pontból áll, és a főbb csapásirányok között van a hazai kitermelési kapacitások bővítése, mind a lignit, mind a földgáz esetében. Azoknak az erőművi kapacitásoknak, amelyek jelenleg működnek, azoknak a bővítése és megőrzése a cél. Ilyen a paksi erőmű üzemidejének hosszabbítása, ilyen a Mátrai Erőmű jelenleg inaktív blokkjainak a visszakapcsolása. Idesorolhatjuk a külföldi beszerzések fokozását is, például ismert, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy többletgázt vásároljon – foglalta össze Litkei Máté.

Abszurd helyzetek

Gyakorlatilag ezekben az intézkedésekben ki is merül az országok mozgástere a szakértő szerint, „ugyanis most csak azt lehet tenni, hogyha van kitermelhető kapacitásuk, akkor azt fokozzák, ha van működő erőművi kapacitásuk, vagyis helyben tudnak villamosenergiát vagy hőt előállítani, azt is fokozzák, és máshonnan próbáljanak energiát beszerezni.” - Látni kell, hogy nagy csoda nincs az energiapiacokon, például az elmúlt hetekben érkezett meg a cseppfolyósított földgázszállítás Portugália és Spanyolország termináljaiba, orosz cseppfolyósított földgáz érkezett, ami nagyon abszurd helyzet, mert a vezetékes gázt próbáljuk megszüntetni, és cserébe a tengeri úton drágábban megvesszük ugyanazt. Az olaj esetében megvesszük indiai közvetítéssel ugyanazt az olajat. Sajnos azt látjuk, hogy nem volt véletlen, hogy az elmúlt időszakban Oroszország volt a legnagyobb beszállító, hiszen ő tudta a legnagyobb mennyiségben és a legolcsóbban beszállítani ezeket a termékeket, szabad piaci működés mellett is, sajnos ez most sem változott. Nem nőttek ki varázslatos módon a földből új energiaexportőrök – hangsúlyozta a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

Litkei Máté emlékeztetett arra, „hogy amikor elment például a német gazdasági miniszter tárgyalni arab országokba, akkor Katar esetében azt a választ kapta, hogy 2026-ban tudnak szállítani először, közvetlenül Németországnak cseppfolyósított földgázt”. 

- Ez azért van így, mert az elmúlt években Európa azt a jelzést küldte, hogy nem fog földgázt vásárolni, most pedig néhány hónap alatt változott a helyzet, ők nem tudnak ilyen gyorsan reagálni.

Kevésbé rossz és rosszabb

Két irányba mozdulhat el a helyzet a szakértő szerint. 

- Az egyik, hogy lesz valamiféle konszolidáció az európai-orosz kapcsolatokban, és ebben az esetben az a kereskedelmi kapcsolat, ami a háború előtt volt, nem fog helyre állni, de talán annyira igen, hogy mérsékelje az árakat. A háború előtt 15-30 dollár körül mozgott megawattóránként a földgáz egységnyi ára. Volt olyan időszak, amikor ez 300 fölé emelkedett, de nagyjából 100-120 dollár környékén konszolidálódott. Azt tudjuk mondani, hogy négyszerese a jelenlegi árszint annak, ami a háború előtt volt. Ezt valamennyire tudjuk csökkenteni, de nem fogjuk tudni helyreállítani, vagyis minden valószínűség szerint a háború előtti árszint nem fog visszatérni minden valószínűség szerint. De ez még a jobbik megoldás. A rosszabb megoldás az, hogy megvalósítjuk azokat a terveket, hogy teljesen leválunk az orosz szállításokról, és ebben az esetben csak drágább, és csak körülményesebb alternatívák vannak.

Ez ráadásul még nem is teljes kép Litkei Máté szerint. 

- Ugyanis jelenleg nem tudjuk, hogy honnan tudunk pluszmennyiségeket vásárolni, mert sem az Egyesült Államok, sem Algéria, sem Azerbajdzsán, sem Norvégia – tehát a legnagyobb beszállítóink – nem tudják annyival növelni a kapacitásaikat, ezt világosan megmondták – mint amennyivel szeretné Európa. Összesen 155 milliárd köbméter esett ki az orosz szállításokkal, ennyit szállított tavaly Oroszország, miközben az Egyesült Államok 15 milliárd köbméterrel tudta fokozni idén a szállításait.

Eközben itthon

- Magyarországon - a hosszútávú intézkedéseknek köszönhetően –, például a gáztározói infrastruktúra teljesen állami felügyelet alatt áll, a betárolás biztonságosan működik. Ez nem minden ország esetében evidencia – jegyezte meg. - A tárolói kapacitásaink kiemelkedőek, 60 százalékát az éves fogyasztásnak be is tudjuk tárolni, a betárolás üteme jól zajlik, jelenleg biztosított mind az ipar, mind a lakosság ellátása. Rövidtávon épp a hosszú távú gázszállítási szerződés biztosítja mindezt. Ráadásul egy olyan útvonalon kapjuk ezt a gázt, amit nem érintenek szankciók, és nem érintenek válaszintézkedések. Ez a Török Áramlat gázvezeték, egyedül ez az a vezeték, amelyik nagy mennyiségben szállít, és nem állt még korlátozás alatt – nyilatkozta Litkei Máté.