Versenyfutás a digitális gazdasággal

A digitális gazdaság fejlődésének óriási tempójával nehezen tudnak lépést tartani az informatikai képzések. Egy tavalyi felmérés szerint 2023-ra mintegy 18 ezer új szakember kerül majd a munkaerőpiacra, ám a kereslet várható alakulása szerint ez jóval alulmúlja a kínálatot. Hódítanak az intenzív, rövid ciklusú informatikai képzések, amelyek elvégzésére mások mellett az ösztönöz, hogy a végzettek szinte azonnal, korábbi keresetüket akár kétszeresen meghaladó fizetésért tudnak elhelyezkedni.

Újabb tízezer jelentkező esélye

Töretlen a karrierváltó kedv az informatikai szektor irányában. A digitális gazdaságra jellemző gyors előremeneteli lehetőség, az átlagot jóval meghaladó kereseti lehetőség és a minden korábbi méreteket meghaladó szakemberhiány egyaránt magyarázat lehet arra, hogy folyamatosan nő nemcsak a közép- és felsőfokú, hanem az intenzív, rövid ciklusú informatikai képzések iránti érdeklődés.

Ebbe a sorba állt be két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Újratervezés programja is, amely idén újabb tízezer érdeklődőnek kínálja fel az alapok elsajátításának lehetőségét. Igaz, az alapképzés után csak a legjobb 300 indulhat tovább az ingyenes, államilag elismert szakképesítés felé. Az elmúlt két évben ebben a formában végzett 1644 programtervező és -fejlesztő azonban továbbra is csak csepp a tengerben. Egy 2021-ben végzett ágazati kutatás szerint ugyanis az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt az informatikusok iránti kereslet, a munkáltatók pedig 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben. Ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal.

Az átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a közép- és felsőfokú szakképzés sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét. A piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását, aminek okát Vinnai Balázs, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke többek között azzal magyarázta, a képzési oldalon csak fokozatosan lehet fejleszteni, ezzel szemben a digitalizáció ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjed, és gyorsuló ütemben nő. Meglátása szerint 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15–26 ezer főre bővülhet.

Az IT-szektor szakemberhiányát igyekeznek pótolni a 6–18 hónapos – úgynevezett – bootcamp képzések, amelyek egy-egy szakterületre specializálódott programozókat vagy tesztelőket készítenek fel a digitális munkaerőpiacra. Közülük a három legnagyobb képzési színvonalát világította át nemrégiben az IVSZ, valamennyi részt vesz az innovációs tárca Újratervezés programjában is.

A jelentés a képzők tapasztalataira hivatkozva megerősítette, átmeneti megtorpanás után 2020 őszétől a vállalatok fokozatosan visszatértek a pandémia előtti toborzási céljaikhoz, így 2021 elejétől újra megélénkült a junior programozók iránti igény. Felgyorsult a hallgatók elhelyezkedése, és a kezdő fizetések 2021 második felére 10–15 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest.

Az iskolák képzési színvonalát jelzi, hogy tíz bootcamp hallgató közül kilenc tudott elhelyezkedni IT-munkakörben a képzők által garantált, maximum 6 hónapos elhelyezési időn belül, ami más gazdasági ágazatokkal összehasonlítva kiugróan magas arány. Ezzel szemben alig 5 százalékuknak nem sikerült informatikai, szoftverfejlesztési területen elhelyezkedni.

A kutatás szerint a bootcampek diákjainak szakmai életútja nagyon változatos: a végzett hallgatók korábban többnyire adminisztratív munkakörben dolgoztak, sokan érkeztek a vendéglátásból, de jelentkeztek kereskedelmi, pénzügyi, gyártási, oktatási, művészeti és autóipari területről is. A végzettek döntő többsége később arról számolt be, hogy a képzés sikeres teljesítését követően a korábbinál jóval kedvezőbbek lettek a jövedelmi viszonyai.

A leginkább fővárosi központtal működő iskoláknak a pandémia miatt bevezetett online oktatási forma olyannyira bevált, hogy a jövőben is terveznek ilyen képzéseket.

Ezeknek köszönhetően az ország bármely pontján élők számára elérhető lesz a karrierváltás, vagy egy úgymond válságálló szakképesítés megszerzése. A legtöbb iskola ráadásul állásgaranciával hirdeti meg a képzését, és már nemcsak a fővárosban tudnak állást ajánlani a diákjainak, hanem például Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Pécsen is.