Elszabadultak az építőipari árak

Követhetetlenné vált az építőanyagárak emelkedése a hazai piacon. A beruházásokat és az új lakások építését egyaránt drágító, egyben tervezhetetlenné tevő szélsőséges ármozgások hátterének feltérképezésére és az esetleges versenyproblémák felderítésére külön munkacsoport alakult a Gazdasági Versenyhivatalnál. Az innovációs tárca pedig fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket helyezett kilátásba, hogy az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően elindult felújítási hullámot az indokolatlan áremelkedés ne akassza meg. A szélsőséges ármozgások különösen azért érintik érzékenyen az építkezőket, mivel az alapanyagárak a kivitelezés költségeinek 60-65 százalékát teszik ki.

Elszámolták

Az építőipari kivitelezők az évfordulón áthúzódó munkákban általában 5-10 százalékos építőanyagár-emelkedéssel kalkulálnak. Számításaik az új év első negyedévében nem váltak be, mivel a pandémia okozta alapanyag-beszerzési nehézségekre hivatkozva egyes építőanyag-gyártók 15-20 százalékos emelést jelentettek be már januárban. Egy olasz tulajdonban lévő magyarországi cég vezetője ezt a forint-euró árfolyam változásával, illetve a kőolajhoz kötött alapanyagok árának emelkedésével indokolta, ami előrejelzése szerint csak az év második felére állhat meg. 2021 második negyedévének végére azonban elszabadultak az árak: 30-50, egyes termékkörben akár 100 százalékos emelkedést is tapasztalhattak az építtetők és a kivitelezők. Ráadásul, mintegy hiánygazdasági helyzetet teremtve, az anyagbeszerzés ideje az általánosan elfogadott egy hétről 2-3 hónapra nőtt.

Nem mernek vállalni

– Egyik napról a másikra olyan követhetetlen áremelkedéseket tapasztalni, hogy a kivitelezők csak kapkodják a fejüket. A szerződésben rögzített ár utólagos korrekciójára viszont nincs lehetőség, így a korábban megkötött megállapodásokban nem lehet érvényesíteni az anyagárak mértéktelen növekedését. A különbséget ezért a kivitelezőnek kell magára vállalni, ha van hozzá elegendő tartaléka – fogalmazott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara építőipari és fővállalkozási osztályának elnöke, Szalay Antalné. Mint mondta: az építési vállalkozók jelenleg nem mernek új munkát vállalni, mert nem tudják beárazni a költségeket, ha például a faanyag, a betonacél, a villanyszerelési anyagok ára egyik napról a másikra jelentősen változik.

Márpedig az emelkedés idén januártól folyamatos volt, viszont az utóbbi három hónapban különösen elszaladt: 30-40-50, sőt akad termék, aminek az ára 100 százalékkal nőtt. Az áremelés pedig általános: a hazai és a külföldi gyártókra egyaránt érvényes.

A tarthatatlan helyzet rendezésére a kamarán keresztül is próbáltak megoldást találni. Szalay Antalnétól megtudtuk: a kivitelezők például szeretnék elérni, hogy az áremelkedéseknek legalább egy részét érvényesíthessék. Ezt csak úgy lehetne, ha országos megállapodás születne az anyagköltségek megoszthatóságáról az építő és az építtető között.

Erre nem sok esély látszik, mert a megrendelőnek is véges a kerete. Ha nem tud rugalmas lenni, vagy nem akar, akkor születhetnek olyan szerződések, amikben az árváltozásokat érvényesíteni lehet.

Piaci kitettség

Piacgazdasági körülmények között az árat a kereslet és kínálat együtt formálja. A pandémiás időszakot követően azonban a nyersanyagárakra továbbra is növelő hatással vannak az akadozó nemzetközi ellátási láncok, a kereskedelempolitikai intézkedések, a vámok, a külföldi alapanyagoknak való kitettség, a kapacitáshiányok és a világjárvány okozta szállítási zavarok. Bizonyos építőanyagok előállításában ráadásul egyes termelők kis számban vannak jelen a magyar piacon, és könnyen megtehetik, hogy az áraikat a versenyzői piacra jellemző árszintnél magasabban állapítják meg. Ezért indított már 2020 októberében a GVH eljárást például a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. Az eljárás tart.

A versenyellenes magatartásokról a versenyhatóság főleg piaci jelzésekből, az együttműködés formáit választó vállalkozásoktól tud. Az építőipari ágazatot érintő esetleges versenyproblémák kezelésére most létrehozott külön vizsgálócsoport a kartellre vonatkozó panaszokat és piaci jelzéseket dolgozza fel, jelzésükre szükség esetén újabb versenyfelügyeleti eljárások indulnak. A panaszosok és bejelentők anonimitását törvény garantálja – szögezte le Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.

(A borítóképen: Jelenleg nehezen kalkulálható, hogy mekkora lesz az építkezés végösszege)