Az igények felé mozdult a diplomapiac

A hazai felsőoktatás képzési szerkezete az intézményi változásoknak köszönhetően számos tekintetben összhangba került a munkaerőpiac igényeivel – világít rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése. Ezt a következtetést vonták le abból, hogy az átalakulás kezdete, 2012 óta harmadával emelkedett a műszaki diplomások, negyedével az agrártudományi végzettségűek és 12 százalékkal az informatikusok száma. Ugyanakkor csökkent a bölcsész-, a társadalomtudományi, a közgazdasági és természettudományi diplomát szerzők aránya.

Szabadon, felelősen

Az elemzők leszögezik: a minőségfejlesztés, a digitális oktatási módszerek kialakítása, valamint a hallgatók sikeres diplomaszerzését támogató programok mellett kitörési pontot jelent a teljesítmény­elvű, a gazdaság igényeit jobban kielégítő felsőoktatás megteremtése. Utóbbi megállapítás mintegy megerősíti Varga Judit igazságügyi miniszter, a Miskolci Egyetem kuratóriuma elnökének szavait, aki az Észak-Magyarországnak adott interjúban nemrégiben úgy fogalmazott: az egyetem működtetésének új, alapítványi modellje lehetőséget ad arra, hogy az intézmény vezetése „a gazdasági és társadalmi szereplőkkel való együttműködés előnyeit szabadon és felelősen kihasználva igazítsa oktatási-kutatási-szolgáltató tevékenységét a XXI. századi európai felsőoktatás elvárásaihoz”, ezzel biztosítsa „az egyetem sikerességét, szakmai kiválóságát”.

Az ÁSZ elemzését különösen aktuálissá teszi, hogy a tervek szerint a következő években mintegy 1500 milliárd forintból fejlődhetnek és erősödhetnek a magyar egyetemek.

A hazai felsőoktatás versenyképesebbé tétele 2012-től az egyetemek működési modelljének korszerűsítésével, a felsőoktatási törvény hatálybalépésével kezdődött. Az egyetemek működésmenedzsmentjének változása a kancellárok kinevezésével, majd a stratégiai irányító testületek, a konzisztóriumok megbízásával folytatódott, aminek köszönhetően az intézmények vezetésébe gazdasági szereplőket vontak be. Ez közelebb hozta a képzésekhez a munkaerőpiac elvárásait, és az együttműködések új formáit teremtette meg. A minőségirányított ágazati működés megteremtéséhez hozzájárult a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége, a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése, valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés. Az alapítványi fenntartású egyetemek kijelölésével pedig 2019-től egy újabb oktatásmenedzsment-modell került előtérbe.

Lemorzsolódási mutató

A Fokozatváltás stratégia 2023-ra kitűzött céljainak időszaki értékelése szerint 2019-ig számos jelentős előrelépés történt a felsőoktatásban: a képzési szerkezet koncentrációja javult, a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya nőtt. Nem változott azonban a hallgatói sikeresség, noha ennek támogatását és szintjének emelését, ezzel együtt a lemorzsolódás csökkentését és a végzettek arányának növelését kiemelten kezelik a felsőoktatás minőségi fejlesztéséről szóló elképzelések.

Az elemzés rámutat azonban arra, hogy a 30–34 éves korosztályban a frissdiplomások aránya némileg csökkent, az egyetemekről kimaradók aránya pedig stagnált, bár nagysága tudományterületenként jelentős különbséget mutatott. Javulás ezen a téren viszont már tapasztalható, mert míg a 2010-ben belépő 64 ezer hallgatónak mintegy fele jutott el a diplomáig hat éven belül – 49 százalék volt a kimaradók aránya –, addig 2018-ra már az akkor kezdők négyötöde szerzett valamilyen végzettséget, figyelembe véve a pályamódosításokat, a más szakokra történő átjelentkezéseket is. Ez azt jelenti, hogy száz hallgatóból már csak mintegy húszan hagyták ott diploma nélkül a felsőoktatást.

A kimaradók aránya karonként változó mértékben, 6-tól 20 százalékig terjed

Ádám Zoltán

A lemorzsolódás a Miskolci Egyetemen is az országos átlag szerint alakult. Az intézmény oktatási igazgatójától, Ádám Zoltántól tudjuk, hogy a kimaradók aránya karonként változó mértékben 6-tól 20 százalékig terjed. A 2019-ben felvettek számát vizsgálva viszont jelentős csökkenést tapasztaltak, így a maximumérték – Miskolcon legalább is – 20 százalék alá került.

Érték a végzettség

Az egyetemek oktatási teljesítményének összehasonlítására a frissdiplomások munkaerőpiaci pozícióinak elemzése adhat lehetőséget.

Ezzel kapcsolatban a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a különböző egyetemeken, azonos szakokon végzett diplomás fiatalok munkaerőpiaci pozíciói intézményenként jelentős eltéréseket mutattak. A különbségek megfigyelhetőek voltak mind a gazdasági, műszaki és pedagógusdiplomák esetében, főleg az alapképzéseknél, de jellemezték a mesterképzésben részt vevőket is.

A fiatalok többsége ugyanakkor elégedett volt a tanultak munkában való hasznosíthatóságával, mivel úgy vélik: a megszerzett diploma stabil munkaerőpiaci pozíciót biztosít számukra. Ezt a várakozásukat erősítik meg a diplomás bértöbbletre vonatkozó adatok, amelyek szerint hazánkban a munkaerőpiac 80 százalékkal magasabb fizetéssel értékeli a felsőfokú végzettséget, míg az uniós átlag 51 százalékos többletet mutat.