Mutatjuk, a világban milyen bértámogatások vannak

Hazánk általános, ágazatoktól független bértámogatási rendszere a német Kurzarbeit mintájára működik. A válság által leginkább érintett turizmus, szállásszolgáltatás és vendéglátás a Növekedés.hu elemzése szerint egész Európában hasonló kormányzati segítségeket kap.

Mint ismert, Magyarországon 2021. augusztus végéig a kieső munkaidőre jutó bér hetven százalékát fedezi a költségvetés. Ez a 15–75 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozók számára akár az eredeti bér 60 százalékát is jelentheti – olvasható az elemzésben.

A német minta

Nagy vonalakban Németország adta a mintát erre a támogatási rendszerre. Történelmének legnagyobb gazdasági támogatócsomagját áprilisban mutatta be a szövetségi állam a pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint. Németországban a gyerekek után járó megnövelt támogatás és tovább csökkentett adóterhek mellett ideiglenesen az általános forgalmi adó mértékét is csökkentették. A munkavállalók számára pedig elérhetővé vált az úgynevezett Kurzarbeit, vagyis rövidített idejű munkavégzés támogatása.

Ebből a támogatásból a tavaly márciustól annak az évnek a végéig pályázott munkáltatók akár 2021. december 31-ig részesedhetnek. A Kurzarbeit keretében a le nem dolgozott munkaórákból kieső fizetés 60–80 százalékát fedezi az állam. Szülők esetében a bértámogatás mértéke – a munkaidő csökkenésének mértékétől és az eltelt időtől függően – 67–87 százalékos. Emellett a munkavállalók védelme érdekében a befizetendő társadalombiztosítási járuléknak felső határt szabott a német szövetségi kormány, a kialakuló hiányt pedig központi költségvetésből fedezik. A munkaerő jövője védelmében a gyakornokok felvételét és megtartását is támogatja a munkáltatónak kifizetett juttatásokkal Németország.

Antivírus a válasz a vírusra

Csehország eleinte a kieső bérek 80, majd májustól októberig 60 százalékát fizette ki a munkavállalóknak. Az Antivirus névre keresztelt programot végül a német és magyar támogatási rendszerekhez hasonló intézkedés váltotta fel, mely – mint a Növekedés. hu rámutat – olyan vállalkozásokat segít ki, amelyek járvány, természeti katasztrófa, kibertámadás vagy gazdasági válság miatt nem képesek teljes munkaidőben foglalkoztatni alkalmazottaikat. Ez a támogatás legfeljebb kilenc hónapra szól, és további feltételekhez kötött: az ötnapos munkahétből legalább két napot az alkalmazottaknak le kell dolgoznia.

Ausztriában a Kurzarbeit bevezetésével a körülbelül 55 százalékos munkanélküli-segélynél jóval magasabb, 80–90 százalékos támogatást élvezhetnek a munkavállalók a legutóbbi nettó bevételük arányában. Az osztrák szakszervezetek szövetsége (ÖGB) szerint most – túl sok munkanélküli és túl kevés munkahely mellett – a munkanélküli-juttatásokat kell növelni. Az ÖGB felmérése szerint ugyanis a munkanélküliek többsége a segély végérvényes, a legutóbbi nettó jövedelem 70 százalékára való megemelése mellett foglalt állást.

Több használja 40 országnál

Több mint negyven ország vezetett be ideiglenes bértámogatást tavaly a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2020–2021-es globális bérjelentése alapján. Ezzel sikerült megakadályozni több olyan vállalat csődbemenetelét, melyekkel dolgozók milliói kerültek volna az utcára. Az ENSZ erre szakosodott szerve szerint a tömeges elbocsátások elkerülése és a képzett munkaerő megtartása mellett a korlátozások feloldását követően a termelés helyreállásában is segítenek az ilyen támogatások.

Argentínában a vállalkozások nagyságától tették függővé a bértámogatás mértékét. A 100 főnél kevesebb embert foglalkoztató munkahelyek számára az állam a bruttó bérek felét fedezte tavaly februárban. A támogatás mértéke a minimálbérnél nem lehetett kevesebb, de annak dupláját nem haladhatta meg. Nagyobb cégek esetében pedig 20–30 ezer forintnak megfelelő argentin pesót juttatott az állam.

Malajziában hasonló, a vállalkozások méretétől függő bértámogatási rendszert vezettek be. A 75 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalatok dolgozói kapták a legnagyobb mértékű támogatást. A 75–200 fős és a 200 fősnél nagyobb cégeknek kevesebb támogatás jutott. Ez a program körülbelül egymillió embert érintett a délkelet-ázsiai országban, és három hónap fizetéseit fedezte. Bangladesben 600 millió dollárt fordított a kormány a kész ruházati termékeket exportáló cégek hiteleinek támogatására. Ezzel az ILO szerint 4 millió dolgozó háromhavi bérét fedezik, de a már elbocsátott munkavállalók után nem részesednek belőle az érintett vállalatok.

Az afrikai Botswana a bérek felét fizette ki három hónapra az állampolgárainak. Itt a bértámogatás minden kormányzati részesedés nélküli vállalat dolgozói után járt.

Segítség, havonta

Marokkóban havi segítséget juttat az állam a nehézségekkel küszködő vállalatok társadalombiztosítással rendelkező dolgozóinak az ILO jelentése szerint. A nem biztosított dolgozók csak egyszeri támogatást kaphattak, a háztartás méretétől függően 800 és 1200 dirham értékben. Több mint 2 millió munkavállaló részesedhetett ezekből a támogatásokból tavaly júniusban.

Kanadában olyan bejegyzett munkáltatók részesedhettek a bértámogatási programból tavasztól, ahol 2020-ban a 2019-es évhez képest legalább 30 százalékos bevételkieséssel kellett elszámolniuk. A feltételeknek megfelelő vállalkozások alkalmazottai 75 százalékos bértámogatást kaptak, mely körülbelül 200 ezer forintot érhetett el legfeljebb hetente. A bevételkiesési feltételeket azóta eltörölték.

Csökkentett munkaórákban

Franciaországban a német Kurzarbeithoz hasonló chômage partiel rendszert bővítették ki a járvány hatására. A támogatásra itt minden olyan vállalkozás jogosult, mely a pandémia kapcsán hozott védelmi intézkedések miatt volt kénytelen bezárni. A munkavállalók béreinek 70 százalékát fedezi ezzel az állam, a minimálbéresekét pedig teljes mértékben. A támogatás felső határának a minimálbér négy és félszeresét szabták meg, és legfeljebb egy évre szól. Október óta a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak fizetésének 60 százalékát állja az állam.

Az Egyesült Királyságban működő Job Retention Scheme (munkahelymegőrzési rendszer) a bérek 80 százalékát fedezi legfeljebb havi 2500 fontig 3 hónapnál tovább tartó támogatások esetében. A támogatásnak eleinte feltétele volt, hogy az érintett alkalmazottak munkaideje nulla legyen, július óta viszont a német Kurzarbeit és a francia chômage partielhez hasonlóan rövidebb munkaidőre visszahívhatják dolgozóikat a vállalatok, a kieső órák után járó bérek részét pedig az állam fedezi. Ősszel a támogatás mértéke 60 százalékra csökkent, míg a munkáltató a bér 20 százalékát lett köteles fedezni.

Európa országainak nagy része 2021 februárjában, a vírusjárvány folytatódása alatt is alkalmazza a bértámogatás rendszerét az Our World In Data tudományos online publikáció által összegyűjtött adatok szerint. Az adatbázis alapján kontinensünkön csak Észtország és Fehéroroszország nem vezetett be ilyen gazdaságélénkítő intézkedést.

Odaadták ezt a pénzt

Míg Európa országaiban a munkavállalók béreit pótolja az állam, addig a tengerentúlon a járvány gazdasági hatásainak csillapítására egészen más megközelítést is találni. Tavaly márciusban az Amerikai Egyesült Államok történetének legnagyobb, 2300 milliárd dolláros gazdaság­élénkítő csomagját vezette be, melyet decemberben egy második, 900 milliárdos csomag követett. Első körben 1200 dollár készpénzhez jutott több millió amerikai állampolgár. Ez a közvetlen kifizetés gyermekenként 500 dollárral nőtt, viszont bevételarányosan csökkent is: az évi 99 ezer dollárnál többet keresők nem részesedhettek ebből a támogatásból. A munkanélküli segély juttatási feltételeit lazították, illetve mennyiségét heti 600 dollárral megnövelték. A második, decemberi gazdaság­élénkítő csomag keretében a közvetlen juttatás 600, míg a munkanélküli segély növelése heti 300 dollár lett.

Japánban a Time magazin által közzétett összehasonlítás alapján feltétel nélkül jutottak közvetlen pénzjuttatásokhoz az emberek. A társadalombiztosítási kötelezettség befizetését itt elhalasztották. A japán gazdaságélénkítő csomag – mely az amerikai hírlap szerint az ország GDP-jének 42 százalékával megegyező nagyságú – tartalmazza továbbá a zöldtechnológiákba és a digi­talizációba való befektetések ösztönzését is.

(A borítóképen: Alig néhány turista jut el a máskor a kirándulóktól hangos olasz nevezetességekhez. Ezt az ágazatot is sújtja a járvány, fontos a támogatás az idegenforgalomból élők számára is)