Egekben a gyümölcsárak

Várhatóan 40–50 százalékkal kevesebb alma terem idén az átlaghoz képest a tavaszi fagyok és az aszály miatt; a körtét még ennél is jobban megviselte az időjárás. Abból egy átlagos évhez képest akár 50–60 százalékkal is kevesebbet szüretelhetnek a gazdák – derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) termésprognózisából.

Magasabb árak

A visszaesett termésmennyiség a többi gyümölcs esetében is jelentősen magasabb árakat eredményezett a piacon. Körülnéztünk: az alma 350 és 450 forint között kapható, a sárgabarackot 800 forintos kilogrammonkénti áron kínálják a miskolci Búza téren. A körte 1000 forint, a szilva 400 forint, a cseresznye 1500 forintért kínálja magát. A sárgadinnye 280 forint, zöld béllel 580-at kóstál. A görögdinnyét pedig 250–300 forint között mérik.

– A kereslet is erősen visszaesett a magasabb árak miatt – tájékoztat Vojkóné Böbe, aki jó ideje ismeri a piaci mozgásokat. – Nehéz a beszerzés is, nekünk az az előnyünk, hogy ugyanazoktól a megbízható termelőktől hozzuk. De hiába, ha vásárlónak nem futja esetenként csak 3-4 darab barackra – teszi hozzá. – A magas árak annak köszönhetők, hogy ebben az évben különösen nem kedvezett a gyümölcsöknek az időjárás – mondta el Taskó József, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara megyei elnöke. A megye északi részén pont abban az időszakban érkezett több hullámban a fagy, amikor a gyümölcsfák virágoztak, így majdnem száz százalékban tönkretette a termést. A kajszibarack, a meggy, az alma, a körte és a cseresznye is megszenvedte az időjárás viszontagságait.

Visszaszorul a dinnye

A dinnyetermelés pedig visszaszorul, mert mire a magyar dinnye beérik, már ellepi a piacot mindenféle külföldi import. Más oldalról az elmúlt időszakban a gyümölcstermelés áttevődött a nagy gazdaságokba. Megszűnt megyei szinten több ezer hektár zártkert, így nagyon kevés gyümölcs és zöldség terem ezekben. Húsz-harminc évvel ezelőtt még minden településnek megvolt a zártkertje, és onnan rengeteg jó minőségű termék került ki – idézi fel a megyei elnök. A nagyüzemeknél nagyon hiányzik a kézi munkaerő, a metszés, a szedés alapvetően csak kézzel végezhető. Drága a termelés költsége, akárcsak a felhasznált anyagoké. Ezt már nem tudja kitermelni a gyümölcsös.

Magyarországon 24 ezer hektáron termesztenek almát, a legjelentősebb ter­mesztőkörzet 17 ezer hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A körte legjelentősebb termesztőkörzete 3500 hektárral Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

A szervezetek szerint a kedvezőtlen időjárás miatt idén 300–350 ezer tonna lehet az almatermés, amely egy átlagos, évi 600 ezer tonnát kitevő termés 50–60 százalékának felel meg. Körtéből idén 13–16 ezer tonnára számítanak a szakemberek, ezen gyümölcsből egy átlagos évben 32 ezer tonnát szüretelnek. Az alma esetében az egyes termőtájak, illetve termesztőkörzetek között nincsenek markáns különbségek, mindenhol az átlagosnál jóval alacsonyabb a termés az idén.

(A borítóképen: A barack, az alma, a dinnye kilójáért mélyen a zsebünkbe kell nyúlni)