Kenyerem

Mindig nyitottan álltam az önfenntartó életmódhoz, bár ismeretem nincs hozzá, mert a családom inkább a könyvek világában mozog otthonosan. A dédszüleimtől pedig már nem tudtam ellesni a háztáji gazdálkodás fortélyait. 

Manapság felértékelődik az ilyesfajta tudás. Talán a kényszerek újra közelebb visznek minket a természethez, és megértjük, hogy az életünk a Föld adományától függ. 

Az áremelkedés kapcsán elgondolkodtam, hogyan tudnám mérsékelni a költségeimet. Beüzemeltem a polcon porosodó kenyérsütő gépünket. A masina egy kiló lisztből három közepes kenyeret tud megsütni. Úgy kalkulálok, hogy így olcsóbb lesz, mint ha a boltban vásárolnék. A házi kenyér eszmei értékéről nem is beszélve. Mondanom sem kell, hogy az első próbálkozás sikertelen volt. Eltévesztettem az összetételt, és egy összeaszott, égett tömböt kaptam, de innen szép győzni! Annál nagyobb volt az örömöm, amikor másodszorra már a saját fehér kenyeremet majszolhattam. Bár kicsit sós, picit nyúlós, de mégiscsak az enyém.