Kristóf gyógyulásáért szurkolnak

„Kristófnak hívnak, 9 éves vagyok, Ongán lakom. Alsózsolcán focizom, nagyon szeretem, az edzőm szerint ügyes is vagyok. Az utolsó edzésemen már nagyon fáradtnak éreztem magam, és fájdogált a fejem is elég gyakran. Május 14-én, pénteken már úgy keltem fel, hogy nagyon fájt a fejem, anya adott gyógyszert, de semmi nem használt, majd egy kis alvás után minden kezdődött elölről. Amikor már annyira fájt, bejöttünk a miskolci gyermek­egészségügyi központba, a sürgősségi osztályra. Vérvétel és négyórás várakozás után közölték anyáékkal, hogy leu­kémiás vagyok, és egymillió feletti a fehérvérsejtszámom. Mindenki megdöbbent, mert ilyen magas számmal még nem találkoztak a miskolci orvosok. Így sajnos a magasabb kezelési besorolásba kerültem, ami minimum 12 hónap. Az egészben mégis az a legrosszabb, hogy apukámtól és a két testvéremtől távol kell lennem. De már a felén túl vagyok, meg fogok gyógyulni, és híres focista lesz belőlem.” 

A BSK hőse 

Ezek a szívszorító sorok jelentek meg nemrég a közösségi oldalon. Kristóf azóta túl van sok-sok kezelésen, küzdelmen, de az elmúlt hétvégén mégis feledhetetlen élményben volt része. Egyesülete, a Borsod Sport Klub–Alsózsolca jótékonysági tornát szervezett a javára. A rendezvényen ugyanolyan korú gyermekek fociztak, mint ő, a szülők és vállalkozók pedig anyagilag támogatták a családot. Kristófnak mégis azok voltak a legnehezebb pillanatai, amikor átvehette a BSK Hőse kupát. Mindenki neki tapsolt, és neki szurkolt, ezúttal azért, hogy minél előbb meggyógyuljon. 

Rohamok 

Kristóf most ismét kórházban van, mert elkezdődött egy újabb kemoterápiás kezelés, de nem adja fel, sportolóhoz méltón küzd a gyógyulásáért. 

A napokban az édesapjával, Kovács Zoltánnal tudtunk beszélni, hiszen az édesanya folyamatosan ott van a kórházban a kisfiával. 

– Hál’ istennek a kisfiam jól halad a gyógyulás felé, de nagyon szenved a kezelésektől, rettenetesen sokat kell küzdenie. A kemoterápiák rosszullétet, étvágytalanságot és rossz kedélyállapotot okoznak. Legutóbb magas lett a vérnyomása, fájt a feje, majd epilepsziás rohamok törtek rá a kalciumszint vészes csökkenése miatt. Szintén a kemó mellékhatása, hogy ­kisebesedett a szája és a torka – sorolta az édesapa szomorúan. 

Kicsit derűsebben tette hozzá, hogy szerencsére Kristóf értékei javulnak, már nem magas a fehérvérsejtszáma, úgyhogy minden remény megvan a gyógyulására. 

– A feleségem most nem tud dolgozni, jelenleg táppénzen van. Szerencsére nagyon összetartó a családom, mindenki segít, hiszen a másik két gyermekünk itthon van. Az édesapám, aki már nyugdíjas, de még dolgozik, azt mondta, hogy otthagyja a munkát, mert velünk akar lenni és nekünk segíteni. Az édesanyám pedig reggel elviszi a gyerekeket az iskolába, én pedig délután foglalkozom velük – sorolta az édesapa. 

Kezelések 

Mint mondta, szerencsére mindennapi anyagi gondjaik nincsenek, mert a megélhetésre van elég pénzük. Azonban ha Kristóf hazajön, akkor már nekik kell megvenniük a drága vitaminokat, gyógyszereket, és ha legrosszabb esetben csontvelő-transzplan­tációra lesz szükség, akkor otthon ki kell alakítani egy steril szobát. 

– Hétfőn vittem vissza Kristófot és a feleségemet a kórházba. Három hétig lesznek bent, ami egy hét intenzív kezelésből áll, és két hét regenerálódásból. Azután hazajöhetnek, ha Kristófnak jók lesznek az értékei. Januárban újabb háromhetes kezelés jön. Azt követően pedig egy hónapos levezetés. Ha minden jól megy, ezután hazajöhet a kisfiam, és akkor már itthonról kell járnia a vizsgálatokra. Amennyiben az orvosok nem találnak semmi eltérést, akkor olyan öt év múlva mondhatjuk, hogy meggyógyult. Lelkileg nagyon megviselte az egész családot, amikor kiderült Kristóf súlyos betegsége, de pozitívan állunk hozzá, és bízunk az orvosokban, az orvostudományban. Amikor rátör egy-egy roham, akkor nagyon elkeseredünk, és az a legborzasztóbb, hogy nem tudunk rajta segíteni. Tehetetlennek érzem magam – fogalmazott az édesapa. 

Hozzátette: nagyon köszöni mindenkinek, aki segítette valamilyen módon, hogy a kisfia minél hamarabb meg­gyógyuljon. Többek között Makónyi András edzőnek, aki szívén viseli Kristóf sorsát. Az ő ötlete volt a jótékonysági torna is. 

Aki szeretné segíteni a kisfiú gyógyulását, hívja az édesapját, Kovács Zoltánt a következő telefonszámon: 0630/209-58-56.

(A borítóképen: Kristóf most ismét kórházban van, mert elkezdődött egy újabb kemoterápiás kezelés)