Kinek vagy kiknek szól valójában a meseterápia és mit ad az embereknek?

A meseterápia sokaknak ismerős lehet, de többnyire úgy gondolunk rá, mint egy gyermekeket megszólító foglalkozásra. Pedig felnőttek számára is szerveznek ilyen alkalmakat.

Mondj egy mesét!

Kiser Edina meseterapeutával készült beszélgetésünkből kiderül, valójában kinek vagy kiknek szól és mit ad az embereknek a meseterápia. 

Arra a kérdésre, hogy valójában mit értünk e fogalom alatt, a következő választ adta. „A meseterápia bizonyos értelemben művészetterápia, és azon belül is inkább a biblioterápia egyik ágaként ismeretes. Az alkotó-fejlesztő Metamor­phoses Meseterápiás Módszer, amelyet magam is alkalmazok, Boldizsár Ildikó mesekutató, írónak köszönheti megszületését. Ő volt az, aki kidolgozta ezt a módszert, és nemcsak használta egyéni vagy csoportos terápiás munkájában, hanem tudását átadta, átadja a mai napig is. A módszer alkalmazása azt feltételezi, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga meséje. Ezért amikor valaki csoportfoglalkozáson vagy egyéni terápiában vesz részt, akkor kiválasztjuk azt a mesét, amelynek témájával egy csoporton belül dolgozni szeretnénk. Vagy maga a kliens hozza a mesét, vagy választ számára a szakember olyat, amely hasonlóságot mutat a személy élethelyzetével, érzelem- vagy gondolatvilágával kapcsolatban. Mivel alkotó-fejlesztő kreatív módszerről van szó, ezért leginkább a képzelettel, a mesében található, szimbólumokkal, képekkel dolgozunk, mégpedig érzékszervek finomításával és azok működésének összehangolásával azért, hogy még intenzívebben tudjon kapcsolódni a mese számára fontos tartalmához.” 

Minden alkalomra jó 

Nem szakmabéliként, de szülőként gondolkodva egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek életének problémáit, szorongásaikat feloldhatjuk a megfelelő mesékkel, meséléssel. A meseterapeuta is ezt erősítette meg. 

„Gyermekek esetében nagyon fontos, hogy milyen életkorúak. Minden életkorban más-más mesével dolgozunk. Általában inkább preventív jelleggel vagy az életkornak megfelelően, az adott életszakasz kihívásaival való megküzdést segítendően tevékenykedünk. Elsősorban az élethelyzet és érzések harmonizálására törekszünk a mesék segítségével” – mondta. Majd hozzátette, hogy „bármilyen élethelyzetben és életszakaszban lehet mesélni. A születéstől a halálig tartó időt végig tudjuk mesékkel kísérni. Egészen a várandósság kezdetétől a szülés folyamatát és az új család kialakulásakor megboruló rendet is segíthet visszaállítani egy-egy jól megválasztott mese vagy mesecsokor. Az élet minden krízisét, ünnepét vagy fordulópontját tudjuk támogatni mesékkel”.

Akinek nincs képe, képtelen 

Eszerint a mesék és a terápiatípusok abban térnek el egymástól, hogy mely életkorban és élethelyzetben vagyunk éppen. „Mivel a mesék szerepe mindig is az volt, hogy mintát, megküzdési eszköztárat adjanak az emberi élethez, így az életkorok határozzák meg a mesetípusok alkalmazásának lehetőségét. De a terápiát meghatározhatja a téma is, amivel éppen dolgozunk. Kicsi gyermekeknél inkább a mondókázás, játékos mozgás, festés, rajzolás, éneklés, fantáziajátékok jöhetnek szóba. De alkalmaztam már felnőttcsoportban festést mint alkotói folyamatot, vagy előfordult, hogy bizonyos helyzetekben a csoportmunka során mondókák segítettek át egy nehéz helyzeten. Például egyik mesecsoportom résztvevője egy asszociációs játék során az elmúlásra gondolt. Mivel elég közeli élménye volt ez a fájdalmas tapasztalás, könnyekre fakadt. Láttam, hogy ez a téma másokat is megérintett, és akkor bevetettem egy mondókát, amely lényege az újjászületés. A mondókázáshoz természetesen mozdulatok is tartoznak. Így könnyű volt a csoportot kimozgatni egy érzelmileg nehéz helyzetből anélkül, hogy közöltem volna velük, hogy a mondókának mi a célja” – avatott be a meseterapeuta. 

A karácsony az igazi szívet melengető ünnep, rengeteg régi mese szól például azokról a csodákról, amelyek ilyenkor megtörténnek. De vajon hisznek-e még az emberek a csodában? – fogalmazódott meg a kérdés. 

Kiser Edina gondolatait ezzel kapcsolatban is megosztotta. „Az én olvasatomban a csoda azt jelenti, hogy bármi megtörténhet, amire nincs racionális ok, vagy nem látszik előre a lehetőség, vagy esetleg nem hétköznapi. Saját véleményem, hogy a mai agyonracionalizált, mi több kész, megkomponált képpel teletömött világunkban az emberek egyre kevésbé használják a fantáziájukat. A fantázia a képzelőerő fokmérője. Amikor pedig az emberek leszoknak a fantáziálásról, elvesztik a saját belső képeiket. Ezzel elvesztik a képességeiket is arra vonatkozólag, hogy egy lehetséges jövőt el tudjanak képzelni. És akinek nincsenek képei, az képtelen. A szó szoros és átvitt értelmében is. A fantázia egy teremtői folyamat. Ha ez elveszik, az ember sokkal inkább manipulálhatóvá válik a külső folyamatok által.”

(A borítóképen: Kiser Edina)

Ünnepi nyitvatartás

Változik több kulturális szolgáltató nyitvatartása az ünnepek miatt. A Herman Ottó Múzeum miskolci kiállítóhelyei december 24. és 27. között zárva lesznek. December 28-án és 29-én a Görgey utcai központi épület és a Miskolci Galéria Rákóczi-háza tart nyitva. December 30-án a Görgey utcai központi épület és a Miskolci Galéria Rákóczi-háza 9 és 14 óra között tart nyitva, az egyéb kiállítóépületek zárva tartanak. 2021. december 31. és 2022. január 3. között a múzeum kiállítóhelyei zárva tartanak.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár december 24., 25., 26.: zárva. December 31., péntek: 9-től 14-ig: nyitva. Január 1., 2., szombat–vasárnap: zárva. A többi napon a megszokott rendben várják olvasóikat. A Móra Ferenc Könyvtár december 22-től január 2-ig zárva tart.