A szív betegségeire figyelünk

Szeptember utolsó vasárnapja a szív világnapja – ezen a napon a keringési rendszer betegségeire hívjuk fel a figyelmet. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek vezetik még mindig a halálozási statisztikákat, évente csaknem az elhunytak 40-45 százaléka valamilyen kardiológiai betegség következtében veszíti életét. Átlagosan minden esztendőben öt és fél ezer ember hal meg heveny szívizomelhalás (infarktus) miatt. Közöttük jelentős részt képviselnek a fiatal férfiak – 30–50 év közöttiek –, akiknél sokszor váratlanul lép fel a végzetes esemény. Az említett korosztályban a férfiak közül háromszor annyian halnak meg infarktusban vagy agyvérzésben, mint az ugyanilyen korú nők, számszerűsítve évente több mint háromezer fiatal férfi.

Menedzserszűrés

Valóban megfigyelhető egy ilyen jelenség. Ennek oka egyrészt, hogy a nőket a menopauza előtt még védi a hormonális rendszer bizonyos mértékig, másrészt a fiatal férfiaknál bekövetkező infarktus sokkal súlyosabb kimenetelű lehet, mint idősebb korban – vélekedett dr. Menyhárt Orsolya kardiológus szakorvos. Az idősebb emberek nagyobb eséllyel élnek túl egy ilyen történést, mivel a szervezetük a koszorúér-betegség kialakulásának hosszú évei alatt különböző menekülőutakat alakít ki az érrendszerükben. Ez a kollaborális keringési hálózat pedig segíti az infarktus túlélését. A fiatalabbaknál erre még nincs lehetőség, így gyakran minden előjel nélkül érkezik a baj, és azonnal súlyossá válik – tette hozzá a szakorvos. Az úgynevezett „menedzserszűrések” nemcsak menedzserek számára ajánlottak, hanem minden irodai munkát végzőnek. A legkomplexebb szűrőcsomagok gyakorlatilag a teljes szervrendszert átvizsgálják, így tartalmaznak általános belgyógyászati, laborvizsgálatot, képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat és komplett kardiológiai kivizsgálást, valamint mozgásszervi szűrést is.

Korai diagnózis és kezelés

A kardiológiai betegségek körébe tartozik az agyi vérellátás zavara, vagyis a stroke is. Magyarországon mintegy ötvenezer ember kap stroke-ot évente, közülük megközelítőleg tizenötezren nem élik túl a betegséget. A stroke egy valamilyen vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény, melynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Két fő típusát különböztetjük meg, az iszkémiás és a vérzéses stroke-ot. Előbbit érelzáródás, utóbbit az ér megrepedése következtében kiömlő vér okozza. Idehaza ez a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, melynek előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. A stroke diagnosztizálásában kiemelten fontos szerepet kap a kísérőbetegségek, így a vérnyomás, a vércukor és koleszterinszint felderítése, valamint a szélütés kiterjedtségének felbecsülése. Ez utóbbihoz különböző neurológiai vizsgálatok mellett szükséges lehet koponya-CT-, valamint a nyaki erek ultrahangvizsgálata is. Megelőzésében és rehabilitációjában egyaránt kiemelt szerepet kap a tudatos életmód kialakítása.

Az ismétlődés megelőzése

A stroke-on már átesett betegeknél egy egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli szélütés kialakulásának kockázata. A diagnózis felállítása után nagyon fontos követni az orvos által javasolt terápiát. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció, nagymértékben növelhetik a stroke kialakulásának esélyét. A szívritmuszavar következtében ugyanis fokozódik a rög kialakulásának veszélye, amely aztán az agyba jutva agyi érkatasztrófát okozhat. Napjainkban már elérhetőek olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek szájon át bevehetők.

Emellett javasolt a rendszeres testmozgás, melynek segítségével megelőzhető a stroke-hoz vezető elhízás, magas vérnyomás vagy cukorbetegség is, de segít elkerülni a depressziót és javítja az általános közérzetet is. Azonban az alkalmas testmozgásról mindenképpen szakemberrel kell konzultálni. Az életmódváltáshoz vezető út apróságokkal is kezdődhet. Egy rövid séta, alkalmankénti úszás vagy egy-két emeletet lépcsőn, gyalog megtenni, ezekkel már sokat tehetünk egészségünk javításáért.

(A borítóképen: Egyre gyakoribbak a kardiológiai betegségek)