Nem csupán memóriazavar, tünetegyüttes

– A demencia nem betegség, hanem bizonyos kórállapotokban megjelenő tünetek együttese. A tünetek keverednek, egyéni mintázatot alkotnak. Kezdetben enyhe pszichés zavar és viselkedésváltozás figyelhető meg, a memóriazavar jelentkezésével. Ekkor még nem biztos, hogy a környezet felfigyel a problémára. Ahogy az idő halad előre, ezek a tünetek súlyosbodnak és kiegészülnek új tünetekkel, tájékozódási zavarral, hangulatingadozással, menési kényszerrel. Ekkor még minden demenciával élő más és más, mert az egyéniség, személyiség még megtartott. Az idő azonban folyamatosan halad tovább, és halmozódnak a kieső funkciók, súlyosbodik a demencia­tünetek együttese, ekkorra a korábban ismert személyiség elvész, és megjelennek a testi leépülés tünetei is – mondta dr. Kázár Ágnes háziorvos.

Főleg időskorban

A demencia tünetegyüttesét kiváltó betegségek osztályozhatóak. Vannak az úgynevezett neurodegeneratív betegségek, ide tartozik többek között az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór. Egy másik nagy csoportot képeznek az úgynevezett vaszkuláris típusú demenciák, ebbe a csoportba tartoznak például a népbetegségként ismert magas vérnyomás és cukorbetegség szövődményeként ismert agyi katasztrófák. Ezeken kívül ritkábban, de nagy számban jelenik meg a mérgező anyagokhoz, elsősorban az alkoholhoz köthető szellemi leépülés, a korábban elszenvedett fejsérülés, agyi térfoglaló, azaz daganatos betegségek is demenciatünetet okoznak. Ritkábban, de előfordul fertőző betegségek után, pajzsmirigy-alulműködésben, és számtalan ritka betegség tünete lehet.

– A kórok tisztázása szakorvosi feladat. Fontos kiemelni az áldemenciát, aminek a hátterében súlyos hangulatzavar (depresszió) áll – hangsúlyozta a háziorvos. – A kórok megállapításának jelentősége a kezelés és a kimenetel. Ugyanis a demencia visszafordítható, ha a háttérben kezelhető, ismert gyógymóddal bíró kórok van. Amennyiben a demenciatünetek hátterében Alzheimer-kór igazolódik, az esetben nincs gyógymód, a folyamat lassítható ugyan, de a romlás fokozatos és megállíthatatlan. A demencia az azt kiváltó betegség megjelenési idejétől függően fiatal felnőttkorban is jelentkezhet. Az időskori dementálódás hátterében 60-70 százalékban a neurodegeneratív betegségek állnak, ezen belül is az Alzhei­mer-kór vezet. Magyarországon az egyébként a demenciák 10-20 százalékáért felelős vaszkuláris demenciák aránya kifejezetten magas, mely szintén időskorban okoz a mindennapokban nehézséget – fogalmazott a szakember.

– Kezdetben érzi az érintett a nehézségeit, ez okozza a lelki és viselkedésváltozásokat, amelyeket a hozzátartozók nem értenek, és nehezen tudnak kezelni. Jellemzően ebben az időszakban megromlanak jól működő házasságok és szülő-gyermek kapcsolatok. A folyamat előrehaladtával azonban csökken a belátás képessége, a betegségtudat teljesen megszűnik. Ez a demenciaparadoxon, minél súlyosabb az állapot, annál kevésbé fogadja el az érintett a szükséges segítséget. Azonban megértéssel, odafigyeléssel, ismereteink bővítésével segíthetünk – emelte ki a doktornő. Ez egyaránt jelent személyes és közösségi felelősséget. Az egyén egészségértése és magatartása a prevenció alapja. A közösség felelőssége a korai felismerésben, a demenciával élőkkel való megfelelő kommunikációban és segítségnyújtásban van.

Egyéni terápia

– Az életminőség szempontjából kiemelendőek a pszichés és viselkedési tünetek, mert ezek azok, amelyek a mindennapok nehézségeit okozzák. Így például az állandó szorongás, hogy valamit elrontanak, rosszul csinálnak, súlyos hangulatzavart okoz, ami az alvás minőségét rontja. Emiatt nappali fáradtság jelentkezik, majd alvás, és már meg is fordult a nappal az éjszakával. Ezeket a tüneteket kell kezelni, amely nagy türelmet és odafigyelést igényel az ellátó orvosoktól és a családi gondozóktól is. Nincs általános terápia, egyénre kialakított terápia van, melynek követnie kell a demenciával élő állapotát, mindig a legkisebb hatékony dózisra kell törekedni – tudatta dr. Kázár Ágnes. – Ez az életminőségük alapja. Továbbá kiemelten fontos a gondoskodás és a gondozó jártassága. Nagyon fontos a demenciával élőkkel a kommunikáció során a méltóságuk tiszteletben tartása. Az érzelmi stabilitásuk, biztonságérzetük megőrzése. Fontos a közösségi, családi életben való részvételüket biztosítani, és fenntartani a testi higiéniát a korábbi igényeik szerint. Meglévő képességeiket a lehető legtovább ki kell használni, igyekezniük kell a gondozóknak együtt és nem helyettük elvégezni a feladatokat.

– Kiemelt a család szerepe a felismerésben és az ellátásban. Az egészségügy szerepvállalása a prevencióban, a diagnózisalkotásban és a gondozásban egyértelmű, azonban nem igazán hatékony – mondta a doktornő. Hozzátette: még egy fontos dologban is sokkal több szerepet kellene vállalnia az egészségügyben dolgozóknak, melyet leginkább az oktatáshoz lehetne hasonlítani. Az egészségértés fejlesztésére kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni, illetve a családok gondozási kompetenciájának, vagyis a gondoskodás készségeinek javítására. A szociális ellátások jelentik a demenciával élők ellátásának harmadik pillérét. Aki segítséget vár, annak először a háziorvoshoz, illetve a szociális alapellátáshoz kell fordulnia.

Támogatóközpont

Az ellátás vonatkozásában nálunk előrébb járó országokban demenciateam segíti az érintetteket és a róluk gondoskodókat az otthoni ellátás során. Dr. Kázár Ágnes kezdeményezésére kialakult egy segítői csoport az otthonukban demenciával élők segítésére. Tagjai az ellátást irányító háziorvos, otthoni szakápoló, dentálhigiénikus, gyógytornász és fizioteraputa, demencia-szakgondozó, logopédus és egy ügyvéd. Az elképzelésnek megfelelően létrejött Miskolcon a Medico-Szociális Központ, melynek célja komplex ellátás biztosítása, a demenciával élők jóllétének, életminőségének fenntartása.

(A borítóképen: Az együttérzés és a szeretet fontos a beteg ápolásában)

A demencia tünetei