Vakvezető kutyák találkoztak

Rendhagyó kölyöktalálkozót tartott a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola augusztus elején, a Hajógyári-szigeten. Ezúttal a kölyöknevelők azokkal a látássérült emberekkel is találkozhattak, akik már vakvezető kutyával élik a mindennapjaikat. Remek hangulatban telt a közös szórakozás, a vakvezető-tanuló ebek sokat fogócskáztak, és botokkal játszottak. A vakvezetésre leginkább alkalmas labradorokról ismert, hogy imádnak pancsolni, ezért úszást is terveztek nekik, de a Duna szennyeződése miatt ez most elmaradt.

– Mi a Baráthegyinél olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Régebben rendszeresen szerveztünk klienseink és önkénteseink számára kirándulásokat, amit szerettünk volna most felújítani – mondta Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola szakmai vezetője. – Emellett kölyöknevelőink egy része augusztusban nyaralt, így nekik nehéz lett volna nyár végén szervezni egy külön találkozót. Kutyáinknak viszont az odaadó munka mellett szükségük van önfeledt kikapcsolódásra is.

A vakvezetőkutya-iskola munkája során hasznos, hogyha az önkéntesek megismerik a klienseket.

– A közös program remek lehetőség volt arra, hogy önkénteseink és kölyöknevelőink megismerkedhessenek azokkal, akik vakvezető kutyát igényelnek tőlünk. Esetleg hosszabb távú személyes kapcsolatok is kialakulhatnak ilyenkor köztük, és később is tudják egymást támogatni. A kölyöknevelőinknek szintén jó, hogyha látják, hogy hová kerülnek a neveltjeik, és mi a munkájuk eredménye. Azt, hogy milyen fontos szerepük lesz a felnőtt vakvezető ebeknek a látássérült gazdik életében, és mekkora segítséget jelent ez – fejtette ki a szakmai vezető.

Sokrétű önkéntesség

Legutóbb a T betűs alom legkisebbjeinek cseperedését követhettük nyomon.

– Az iskola hagyományaihoz híven az új alom kiskutyái azonos kezdőbetűs nevet kapnak. Calgary T betűs kölykei már május óta kölyöknevelőknél élnek, ketten közülük a megyénkben. A kölyöknevelő szolgálat szintén önkéntes alapon működik nálunk. Viszont ez egy speciális vállalás, hiszen a kölyöknevelők saját lakókörnyezetükben szocializálják a legkisebb leendő vakvezető kutyáinkat. A hagyományos önkéntesek pedig inkább az alapítvány népszerűsítésébe, szervezési munkáiba, illetve klienseink hétköznapi támogatásába vonódnak be. Mostanra száz fölött van regisztrált önkénteseink száma – magyarázta a szakember.

A kiképzett kutyák végig az alapítvány tulajdonában maradnak.

– Kutyatartó klienseinkkel az állat egész életében kapcsolatban maradunk, és nyomon követjük, hogy minden rendben van-e a négylábúval. Emellett akár személyes, akár szakmai kérdésben van a látássérült gazdiknak szüksége segítségre, hozzánk bármikor fordulhatnak. Ilyesmi lehet akár egy új útvonal tanulása, munkahelyváltozás, jogi probléma, állatorvosi kérdés, bevásárlás vagy kutyasétáltatás. A mostani találkozóról csupa pozitív visszajelzést kaptunk tőlük, hiszen sokat jelent számukra, ha érzik, nincsenek egyedül. Legközelebb szeptember első vasárnapján tartunk ugyanezen a helyen kölyöktalálkozót, amely nyilvános lesz még az érdeklődő járókelők felé is – tudatta Komondi Piroska.

(A borítóképen: Ők már nagyobbacska vakvezetők)