Sok áldozatot és szenvedést hagyott hátra a járvány

Október 9-én bejelentették, hogy az iskolák bezárását meghosszabbítják 16-áig, majd 16-án azt, hogy november 1-ig zárva maradnak. Nyilvánosságra hozták azt is, hogy október első öt napján 27-en haltak meg a spanyolnátha következtében.

Október 20-án reagált dr. Pfliegler Imre th. városi tiszti főorvos a városi intézkedésekre (hiába kérte, nem voltak hajlandóak bezárni az összes nyilvános helyet a döntéshozók):

„Most, késő este értem haza idegentől és olvasom a hatóság intézkedését a spanyol járvány leküzdésére. Abszurdabb intézkedés nem látott napvilágot ennél. Hát mit gondol a főkapitány, a spanyol járvány a színház és mozi nyitvatarthatása kedvéért csak a nap bizonyos idejében fertőznek? Vagy a színház és mozi publikumát, mint a halál öldöklő angyala a zsidók házát, megkíméli? [...] Kacagni kellene rajta, ha nem lenne olyan tragikus.”

(Reggeli Hírlap – 1918. október 20.)

A járvány mindenhol ott van

A lap említi, hogy pár napja a kór sajnos a katonai kórházakban is felütötte a fejét, és sokan bele is haltak már azóta a betegségbe.

Október 23-án Pfliegler Imre „kifakadásának” meglett az eredménye. Rimóczi József főkapitány nyilatkozata:

„Miután a spanyol betegek száma városunkban nem csökkent, ennélfogva a betegség terjedésére alkalmas helyiségeket és az azokban tartott előadásokat a mai naptól kezdődőleg 8 napi időtartamra, vagyis folyó hó november 1-ig bezáratni rendelem, illetőleg betiltom.

Ennélfogva a jelzett időtartamra betiltom a Nemzeti Színház, az Apolló, Uránia és Diadal mozgóképházak előadásait, az Emke és Royal-kabaré előadásait, tánciskolákat és minden ilynemű előadásokat és összejöveteleket.”

(Reggeli Hírlap – 1918. október 23.)

A villamosokon mindig nagy a tömeg. Október végétől azonban maximum öt ülő, illetve tíz álló utassal közlekedhettek a kocsik. A végállomáson fertőtlenítették őket és fellocsolták. A kávéházak nyitva maradhattak ugyan, azonban 4 és 5 óra között zárva kellett tartaniuk a helyiségek fertőtlenítése és szellőztetése céljából. Az egyházakat is arra kérték, hogy ha lehet, a misék számát csökkentsék.

Ezen rendeletnek hála jelentősen csökkent a megbetegedések száma városunkban. Egy statisztika szerint Miskolcon októberben 87-en születtek és 239-en hunytak el, utóbbi jórészt a náthának köszönhetően. Ezután szerencsére egy jó ideig nem is foglalkoznak a kórral a napilapok, ezek szerint valóban elmúlóban volt a járvány.

A frontról hazatértek hurcolták be újra

Egy hónappal később, november 27-én írja a Reggeli Hírlap, hogy újra erőre kapott a spanyolbetegség, a hazaérkező hadifoglyoknak „hála”. Három nap alatt ismét 14-en haltak meg a kór következtében.

Dr. Altmann Ignác:

„Magam is több olyan spanyol influenzás családot kezelek, ahol a katonaságtól hazatért apa hurcolta be a betegséget. Ma is meghalt egy ilyen paciensem és családjának több tagja is haldoklik.”

(Reggeli Hírlap – 1918. november 27.)

November 30-án aztán elrendelik az iskolák január 2-ig való bezárását. Dr. Szabó Ármin tiszti főorvos ismét összehívta az egészségügyi szakbizottságot. Itt a hivatalos adatokat is leírja a Reggeli Hírlap: októberben 120-an, novemberben 52-en haltak meg a járvány következtében.

Dr. Egri Miksa szerint az emberek közönyösen viselkednek még most is a járvánnyal kapcsolatban. A mai napon például egy betegnél járt, akinél 12 látogatót talált a figyelmeztetések ellenére. Dr. Pfliegler Imre azt mondta, hogy amíg az intézkedések hatályban voltak, addig a járvány csökkent is, mihelyst azonban eltörölték ezeket, ismét erőre kapott. Dr. Dobos József szerint sokkal több a beteg annál, amit a bejelentések száma tükröz...

Az iskolák bezárása mellett a fent említett, villamoson bevezetett intézkedéseket ismét elrendelték, a kávéházak fertőtlenítésével egyetemben.

Leszálló ágban

Ezen intézkedések után a spanyolnátha lassan, de biztosan – és véglegesen – elvonult városunkból, sok-sok áldozatot és szenvedést hagyva hátra. A helyi lapokban is már csak elvétve lehetett találkozni a járványra utaló írásokkal.

December 30-án Hidvégi Benő királyi tanfelügyelőt is elragadta a betegség, amely ekkor már az utolsókat rúgta városunkban. Ezután nem is lehet többet a spanyolnáthával találkozni a napilapok írásai között.

Február elején visszatért a járvány, egy jóval enyhébb lefolyású „verzióval”. Ekkor mintegy 800-900 ember fertőződött meg, és 40 fölött volt az elhunytak száma. Március elején tűnt el végleg Miskolcról a spanyolnátha.

Véget ért a járvány, a következő évek azonban újabb megpróbáltatásokat hoznak majd városunk polgárai számára...

(folytatjuk...)

Források

Wikipédia – Spanyolnátha szócikk

Dr. Budai József – influenza (web.archive.org)

index.hu – Megoldották a spanyolnátha rejtélyét

rubicon.hu – 1918. március 11. – A spanyolnátha elindul világpusztító utjára

Friss Újsag – 1918. október 9.

elsovh.hu – 1918 ősze – Magyarországon pusztít a spanyolnátha

szeretlekmagyarorszag.hu – Amikor a spanyolnátha pusztított, tízezrek haltak meg Budapesten

spanyolnatha.hu – Üveges Tamás: Az 1918-as spanyolnátha-járvány Miskolcon a korabeli sajtó tükrében

Halmay Béla – Leszih Andor: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek

Reggeli Hírlap – 1918. július 5., július 11., július 25., augusztus 11., szeptember 17., szeptember 27., szeptember 28., szeptember 29., október 1., október 2., október 3., október 4., október 6., október 9., október 15., október 15., október 18., október 20., október 22., október 23., október 28., október 29., november 20., november 27., november 30., december 3.

Miskolczi Napló – 1918. szeptember 25., szeptember 28., október 1., október 2., október 3., október 4., október 8., október 11., október 12., október 13., november 28., december 1.