Kimeríthet a kánikula

Augusztus közepe van, nappal még nem ritka a harminc fok fölötti hőmérséklet. Ez öröm a nyaralóknak, de kevésbé azoknak, akiknek dolgozniuk kell a hőségben. Még nincs itt az ősz, de mégis gyakran látni „őszi légyként” lassan mozgó, megfáradtnak tűnő embereket a városban és a munkahelyeken is.

Komoly terhelés

A nagy hőség veszélyes is lehet ránk nézve. A hőgutás, hőkimerüléses esetek száma növekszik ilyenkor, de források szerint a szívrohamok száma is emelkedik a forró napokon, mert a magas hőmérséklet által csökkenhet a vérnyomás, ez pedig gyorsabb szívveréshez vezethet, ami komoly terhelést jelent a szervezetnek.

A négyszeres Business Superbrands díjjal kitüntetett Columbus Klímaértékesítő Kft. – amely a Fisher klíma kizárólagos magyarországi forgalmazója – országos szintű reprezentatív felmérést készíttetett júliusban, amelyből kiderült, hogy a forró nyári időszakok komoly hatással vannak a magyarokra: a válaszadók 67 százaléka tartja magát kimerültebbnek, 43 százalékuk ingerlékenyebbnek mondja magát az átlagosnál, 28 százalék érzi úgy, hogy stresszesebb is az élete, avagy rosszabbul viseli a rá nehezedő nyomást.

A kutatás arra is rámutatott, hogy nem alszunk jól a nagy melegben. A válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy sokkal rosszabb az alvásminősége a melegebb éjszakákon, és nem is ébred kipihenten. Érdekesség, hogy a megkérdezettek többsége csak szellőztetéssel vagy ventilátorral próbálja meg kellemesebbé tenni lakóhelye hőmérsékletét, és csupán alig egynegyedük használ klímaberendezést.

Gazdasági kockázatok

Németh Lajos meteorológus a felmérés kapcsán elmondta: „A szélsőséges melegtől jobban kellene magunkat védenünk, hiszen háromból kettő magyar számol be kimerültségről ezekben az időszakokban, és majd’ felük teljesít rosszabbul a munkahelyén is. A nem megfelelő felkészültség a hőségre tehát nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kockázatokkal is járhat.” Németh Lajos elmondása szerint sokáig nem hitt abban, hogy a belső levegőt klímával kellene hűteni, inkább természetes módszerekkel próbálkozott, de belátta, a szélsőséges meleg időjárás miatt sokszor ez az egyetlen megoldás. Különösen a zsúfolt, gépekkel teli munkahelyeken.

Egyre elterjedtebbek

Váradi György, a Columbus Klíma vezetője hozzátette: „A klímaberendezések egyre elterjedtebbek hazánkban is, mivel az embereknek egyszerűen elege lesz a meleg által okozott diszkomfortérzetből, és szeretnének pollen- és porszegényebb levegőt lélegezni az otthonukban is.” A szakember szerint a vásárlók ma már nem csak a klímák hűtési funkciója miatt vesznek ilyen berendezést, sokakat az is motivál, hogy a legnépszerűbb modellekkel fűteni is lehet, méghozzá egy bizonyos külső hőmérsékletig jóval takarékosabban, mint a hagyományos megoldásokkal.

Egészségügyi szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet a klímák és a mesterséges hűtés veszélyeire. A nem megfelelően karbantartott, tisztított berendezésekben könnyen elszaporodhatnak különböző gombák, baktériumok és egyéb kórokozók, amelyek a levegőbe jutva betegséget is okozhatnak. Különösen a légutakban. Ahogy a hirtelen és drasztikus hőmérséklet-változásból is gond lehet. A szervezet nem jól tűri a gyakran tíz foknál is nagyobb eltéréseket, amikor például a harmincöt fokos utcáról egy húszfokosra hűtött üzletbe vagy lakásba lépünk be, vagy viszont. A kánikulában azonban valóban szükségünk van lehűlésre, amit vagy hűvösebb helyeken tartózkodva, vagy elegendő folyadékbevitellel érhetünk el, ez létfontosságú a testünk számára.

(A borítóképen: Ne csodálkozzunk, ha fáradékonyak vagyunk a hőség idején)