Nagyot csavart a KIA

A látványvilágon túl a hibrid hajtáslánc is az új irányvonalra emlékeztet a Sorentó esetében.

Marosréti Ervin

Fotó: Autó–Motor

Nem árt, ha az emlékezetünkben felidézünk néhány korábbi KIA modellt. Gondoljunk vissza a KIA Shumára, esetleg a Pride-ra. Ezek után pillantsunk rá az új Sorentóra, ami köszönöviszonyban sincs a korábbi elődökkel. Húsz év nagy idő az autógyártásban is, az időutazás során egyértelműen látszik, hogy milyen nagy utat járt be a piacon a dél-koreai márka. Az új Sorentó kinézetre azonnal letagadhatná, hogy az ázsiai gyártó szalagjáról jött le.

A típus tervezői feltűnően éles, határozott vonalakkal dolgoztak a Sorentó esetében, a korábbi elődökhöz mérten valamivel hosszabb, 4,81 méter hosszú lett a legújabb generáció. Sem egészben, sem egyetlen részletében nem hasonlít a gömbölyű elődökre, sőt az arányok is jelentősen megváltoztak. Az autó A-oszlopát némelyest hátrébb találjuk, ezzel annyit sikerült elérni, hogy a gépháztetőt meg lehetett nyújtani.

Ennél a pontnál lehetett hasonlóságot felfedezni, hiszen az ember érzése az volt, mint a Proceednél, vagyis, hogy más egyéb modellekből vettek át néhány ötletet.

A Proceed egyes elemei rendkívül emlékeztetnek a Porsche Panamerára, a Sorento hátáról pedig elsőre a Range Rover jutott eszembe, különösen a csücsökszerűen megnyúló hátsó lámpatest üti ki az ember szemét.

Összességében azonban egy szemre tetszetős autóról beszélünk, de a elődökhöz képest tapasztalható változást akkor érezzük igazán, amikor beleülünk a Sorentóba.

Látványos, ízléses

Terebélyes ülések, látványos középkonzol, ízlésesen, hátulról megvilágított dekorelemek fogadnak, és akkor még nem beszéltünk a bumszli előválasztó kar helyére érkező forgótárcsáról és a digitális műszerfalról.

Az egy dolog, hogy a műszeregység több grafikát is felvonultat, az igazi érdekessége az, hogy sávváltáskor a főműszerek átalakulnak és a helyükön élőkép mutatja a holtteret.

A képeket az autó külső visszapillantó tükreinek házába épített nagy felbontású, nagylátószögű kamerák közvetítik. Miközben a vezetéssegédek sora is bővült, például a fékasszisztens friss fejlesztése megakadályozza a ráfutásos baleseteknél jellemző, többszörös ütközést, a Sorento igazi aduásza továbbra is a kényelem és a tágasság. Az első ülések komfortszintje vetekszik a prémium szabadidő-autókéval, és bizony a táncteremnyi hátsó lábtér kapcsán is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a nagy Kiáról.

Ha kütyümániás családtagok vagy gyerekek utaznak hátul, nyilván örülnek majd annak, hogy nemcsak középen, a szellőzőrostélyok alatt, hanem az első ülések oldalában is találunk USB-csatlakozót. A hátsó ajtók pedig pohártartót és akár egy literes palackot is elnyelő rekeszt vonultatnak fel – családi autóként tényleg remekel a Sorento.

A 350 000 Ft-os felárért rendelhető, harmadik sorban lévő ülések inkább csak gyermekeknek ajánlhatók, már csak azért is, mert a beszálláshoz hajlékonynak kell lenni, ugyanakkor az USB-csatlakozó és az állítható szellőzés innen sem hiányozhat.

Ha a padlóból kihajtható, két hátsó ülés használatban van, 179 liternyi helyre pakolhatunk, de öt üléssel gigászi, 608 literes a raktér.

Menet közben

A vezetési élmény pedig pihentető. A rugózás nagyon finom, a Sorento méltóságteljesen veszi a fekvőrendörőket és útegyenetlenségeket, egyedül a keresztbordákon fogy el a tudománya. A modellváltás nagy újdonsága, a hibrid hajtáslánc kapcsán viszont vegyesek a benyomások. Az volt az érzésem, hogy ahhoz képest, hogy egy full-hibrid autóban ülök, az 1,6 literes, turbós benzinmotort keveset pihenteti a rendszer, sík úton is szerénynek tűnt az a távolság, amit tisztán villanymotorral tudunk megtenni. A másik, hogy hiába van 230 lóerőnk, emelkedőn sokszor indokolatlanul magas a fordulatszám – nyilván ebben szerepet játszik a hatfokozatú automatikus váltó is. Egyébként ha önmagában a teljesítményt nézzük, nem lehet panaszunk, minden forgalmi szituációban bőséges az erőtartalék, és azt is el kell ismerni, hogy a benzinmotor finoman indul be.

A takarékosság terén domborít igazán nagyot a HEV verzió, a 7,4 literes tesztátlag több mint tisztességes egy ilyen méretű és teljesítményű autótól, vagyis ebből a szempontból tényleg alternatívája lehet a dízelnek. De csak akkor, ha nem akarunk nagyobb utánfutót húzni, a hibridre ugyanis 2500 helyett csak 1650 kg-os vontatmányt akaszthatunk.

Jóval 10 millió felett

A Sorento 12,5 milliós alapára és az összkerékhajtású hibrid 13,6 milliós belépője is jó ajánlatnak számít, főleg, hogy az alapfelszereltség teljes, az aktív sávtartótól kezdve a tolatókamerán át a full-LED-es fényszóróig számos fontos tételt már a báziskivitelek is felvonultatnak. De az igazi fegyvertény mégiscsak az, hogy egy jól felszerelt Honda CR-V vagy Toyota RAV4-es áráért kínál a Kia egy olyan autót, amely tágasságával és minőségével inkább már a 19,5 milliós Volvo XC90-es ellenfelének tekinthető.

Bár a modellváltás kapcsán a hibrid érkezése a nagy újdonság, a Sorento motorkínálatából nem hiányozhat a 2,2 literes dízel sem. A Smartstream néven futó új generációs négyhengeres erőforrás 202 lóerőt és 440 Nm-es nyomatékot produkál. Az új blokk önmagában 19,5 kg-mal könnyebb, ha pedig a periféria súlycsökkentését is hozzávesszük, már 39,5 kg az előnye a korábbihoz képest. A gázolajos erőforráshoz egy új, saját fejlesztésű, nyolcfokozatú, duplakuplungos sebességváltót társítanak, ami a takarékosságra jótékony hatást gyakorol: a dízel, elsőkerékhajtású Sorento 6,2 literes átlaga még a hibridnél is kedvezőbb. A 12 490 000 Ft-os dízelnél és a hibridnél is értelemszerűen többe kerül a szintén új, plug-in hibrid. A 14 890 000 Ft-os, konnektoros változat csúcsteljesítménye 260 lóerő, és alapáron adják hozzá a 4x4-es hajtást. A PHEV-kivitel 70 kilométert tud megtenni egy akkutöltéssel a tankja, ugyanakkor a tankja mindössze 47 literes.

Összegzés

Valahogy így képzeli el az ember az igazi generációváltást: külsejét és műszaki tartalmát tekintve is gyökeres a változás az elődhöz képest. Az autó általános minősége, kényelme és tágassága egészen meggyőző, egyedül a hibrid hajtáson lenne még mit csiszolni. Az újdonság ár-érték aránya – a hét évig vagy 150 ezer kilométerig tartó garanciát is figyelembe véve – több mint korrekt.