Lovas zarándoklat és búcsú Szentkúton

Szent László királyunk szentté avatásához kötődik június 27-én a mátraverebély-szentkúti lovas zarándoklat és búcsú, ami nem mindennapi látványosság.

Az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek a huszárnak öltözött zarándokok, hogy lovaikkal, szamaraikkal közösen vegyenek részt ebben a különleges lelki élményben a nemzeti kegyhelyen, és áldást kérjenek. Gyalogosan, érdeklődőként is sokan vendégeskednek a jeles eseményen, és megtekintik a Szent László emlékét őrző csodás helyeket a környéken.

Lovagkirály nyomdokain

– I. Szent László Árpád-házi uralkodónkat lovagkirályként tartják számon, ezért alakult ki az a hagyomány a ferences lelkiségű Mátraverebély-Szentkúton, hogy ilyenkor lovas zarándoklatot szervezünk – mondta Orosz Lóránt atya, kegyhelyigazgató. – Az ideérkezők útja sosem csak önmagukról szól, hanem hűséges négylábú társukról, annak szükségleteiről, olykor zabolátlanságáról is. Hozzánk egészen messziről is eljönnek, akár 40-50 km-t is gyalogolnak vagy lovagolnak. A fizikum és a szellem igénybevétele pedig már önmagában gyümölcsöt terem. Gondoljunk csak az El Caminóra vagy a közép-európai Mária-útra, hogy mennyien járnak oda lelki elmélyülésért és a bűneiktől való megtisztulásért.

Mostanra visszaállt a katolikus kegyhely mozgalmas nyári rendje.

– Évente 200 ezer zarándokot fogadunk az egész országból és a határon túlról. A vasárnapi búcsúra közel 50 zarándok érkezik lovával, vagy fogatával. Reggel 8-tól már fogadjuk őket és gyónási lehetőséget biztosítunk számukra. 9-kor tartjuk az első szentmisét. 10.30-tól a Szent László Lovagrend tagjainak eskütétele következik. A 11 órás ünnepi szentmisét a közös bevonulás után Mohos Gábor esztergom–budapesti segédpüspök vezeti, aki a szertartás végén Szent László ereklyéjével áldja meg a hallgatóságot. Délig még tiszteletüket tehetik a zarándokok a kihelyezett csontereklye előtt. A búcsú a 14 órás litániával ér véget. A templomban ajánlott a maszkviselés és a távolságtartás. Az áldozás pedig kézbe történik – számolt be a kegyhelyigazgató.

A királyt csodás képességekkel ruházta fel a népemlékezet.

– A legenda szerint Szent Lászlóhoz is kötődik a kegyhely eredete, ezért a templomban elhelyeztünk róla egy festményt. Délutáni szabadprogramként a látogatók kiballaghatnak a Szent László-hasadékhoz. Megkóstolhatják a szivárgó Szent László-forrás vizét és megnézhetik a király lovának patanyomaként számontartott sziklamélyedést is. A legenda szerint a hőn szeretett uralkodó ezen a helyen küzdött a kunokkal, és szomjazó seregének lándzsájával vizet fakasztott a sziklából. Szent Lászlóhoz mint védőszenthez azóta is a határvidékeken élők imádkoznak szívesebben. Más szempontból pedig mint a katolikus hit tisztaságának védelmezőjére tekintenek rá – tájékoztatott az atya.

(A borítóképen: Egyenruhában érkeznek a lovasok)